Itt a májusi Filmvilág!

2010. május 02. 15:38 - filmvilág

Szolgálati közlemény

KUROSAWA 100
„Első forgatókönyvem egyik jelenetében a hős beszámol társainak az Edo vára elé kiszegezett rendeletről. Yamamoto azonban gyengének találta. Mint mondta, regényben az ilyesmi elmegy, de a filmben érdektelen, ha valaki elmondja, mit olvasott. Ezért úgy írta át a jelenetet, hogy a szereplő tövestől tépi ki a táblát, a vállán viszi el társainak, és eléjük tartja: „Olvassátok!”. Én pedig elképedve fedeztem fel a két filmes megoldás közötti különbséget.” Akira Kurosawa idén lenne százéves, a világhírét megalapozó Rashomon pedig hatvan éve nyert Arany Oroszlánt Velencében.

Lajta Gábor: Filmalkímia (Kurosawa, a filmfestő)
Báron György: A vasút kapujában (Rashomon-variációk)
Akira Kurosawa: A művészinas (Önéletrajz 1. rész)

SKANDINÁV VÉR
Nicolas Winding Refn egyike a ma élő legjelentősebb dán filmrendezőknek. Pusher-trilógiája, a Bleeder vagy a Bronson hazánkban is ismertté tették a nevét. Dánia, sőt az egész világ filmművészetében egyedülálló helyet foglal el, soha nem csatlakozott semmilyen filmes mozgalomhoz, még a hazájából kiinduló Dogma se érintette meg igazán. Lars von Trier három rendezésre vonatkozó felkérését is visszautasította: saját bevallása szerint ennél ő újabb, frissebb dolgokra vágyik.

Klág Dávid: A dán døg (Nicolas Winding Refn)
Szalkai Réka: Egy vérbeli szerencsejátékos (Beszélgetés Nicolas Winding Refnnel)
Schubert Gusztáv: Svéd para (Niels Alden Oplev: A tetovált lány)
Pintér Judit Nóra: Belső  pokol (Lars von Trier: Antikrisztus)

ANIMA-TREND
Varga Zoltán: Összeraklak, szétszedlek (A gyurmafilm paradoxonai)
G. Kovács László: Lázadás, szürrealizmus, szabadság (Beszélgetés Jan Švankmajerrel)
Jan Švankmajer: A pénz elértéktelenítésének nemzetközi projektje
Roboz Gábor: Szörnysimogató (Dean DeBlois – Chris Sanders: Így neveld a sárkányodat)
Zalán Vince: Mentőöv nélkül? (Beszélgetés M. Tóth Gézával)

FESZTIVÁL
Schreiber András: Múltnak mámora (Berlin)

TELEVÍZIÓ
Az igazság odaát van. Az X-akták szlogenje a misztikus tévésorozatok vezéreszméje lett. Chris Carter kult-szériája óta az odaát nagyon is közel került a mindennapokhoz. A halottlátókkal, médiumokkal, paranormális nyomozókkal megpakolt misztikus tévésorozatok természetfölötti és hétköznapi összekapcsolásával igyekeznek hitelesíteni az elképzelhetetlent.

Ruprech Dániel: Az FBI titkos ügyei (X-akták; A rejtély)
Schreiber András: Démon képében (Női halottlátók)
Baski Sándor: A jegesmedvék nem azok, amiknek látszanak (Lost)

KÖNYV
Varga Zoltán: Műfaji képeskönyv (101 horror amit látnod kell, mielőtt meghalsz; 101 sci-fi film…)

KRITIKA
Csillag Márton: Szívükben bomba van (Jean-Pierre Jeunet: Micmacs – (N)agyban megy a kavarás) 
Kolozsi László: A hely szelleme (Walter Carvalho: Budapest)
Vajda Judit: Apáról fiúra (Mátyássy Áron: Átok)
Barkóczi Janka: Filmforgalmazás 2.0 (Helyzetek és gyakorlatok – Tíz független film)

A címlapon: Alexis Dos Santos: Bevetetlen ágyak -- A Lost&Found Distribution bemutatója. 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr501968777

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jott/ment 2010.05.04. 19:08:44

A Lost cikk utolsó két mondata:
"Utólag már lényegtelen, eleve így terveztek-e mindent, ami biztos, hogy hat évadon keresztül épp úgy manipulálták a nézőiket, ahogy azt a sorozatbeli rivális istenségek tették a Sziget lakóival. Utóbbiakkal ellenben mi élveztük az utazást."
Khmmm..., nem tudom, feltűnt-e, de a sorozatból konkrétan még négy (4, four, quatro, 2+2) rész van hátra. Ezt nem felháborodott rajongóként írom, hanem egy olyan nézőként, aki már a negyidike évadot is unta, az ötödik óta viszont minden rész előtt káromkodva ül le ("Már megint el fogok b@szni 40 percet az életemből!"), és minden rész után káromkodva áll fel ("Már megint elb@asztam 40 percet az életemből!"). Viszont ha én, mint nem Lost rajongó eddig kibírtam, és meg fogom nézni a maradék négy (4, four, quatro, 2+2) részt, ha már ennyi időt belefeccöltem, akkor a cikk írója, aki az olvasottak alapján, úgy tűnik, kedveli a sorozatot, tegyen meg annyit, ha már nem bírt a lap júniusi megjelenéséig várni, hogy legalább egy lábjegyzetben említse meg: a Grand Finale meg csak ezután jön.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2010.05.05. 09:03:48

@jott/ment: A cikk írója (én) megemlíti a cikkben, hogy a sorozat májusban ér véget. A Nagy Fináléról pedig lesz elemzés - itt a blogon. (Maga a cikk egyébként a sorozat narratív trükkjeit elemzi, amihez nem kell ismerni a végkifejletet.)

Azért érdekelne: ha ennyire megterhelő számodra a sorozat, miért nézed?

jott/ment 2010.05.05. 12:43:23

@[bs]: A hat évadnak kb. a feléig nagykanállal ettem, még egy Mama Cass válogatást is szereztem :). Aztán kezdett ellaposodni, majd amikor Linus elkezdte szószerint rángatni a téridő kerekit, akkor azt mondtam, hogy na, ebből elég. Az időugrások miatt számomra követhetetlenné vált a történet, érzelmesnek szánt jelenetekben boci szemű párok szakítattak el egymástól, egyre több lett a jelentőségteljes pillantásokkal megspékelt blőd párbeszéd, lépten-nyomon halottak támadtak fel.
De mivel a kétharmadán már túl jutottam, ezért elkezdtem futni a pénzem után: az az időpocsékolás minősített esete lett volna, ha akkor hagyom abba, meg egy kicsit reménykedtem is, hogy hátha, hátha, elvégre ekkora high concepttel nem minden nap találkozik az ember. Ezért nézem még mindig.
Egy eléggé elszánt rajongó haverom nemrég tippelt: mivel nem tudja elképzelni, hogyan lehet a maradék négy részben értelmesen elvarrni a szállakat, ezért az lesz a vége, hogy 2 perc 17 másodpercre az egész emberiség elveszíti az eszméletet, és meglátja a jövőt. Ekkor ő repülőre száll, és pepesre veri a még otthon a falból kitépett radiátorral a Lost kreátorainak arcát. :)

Mivel a maradék négy résszel a vége előtt én sem látom, hogyan lesz ebből kerek egész, ezért úgy gondolom, soha nem látott mennyiségű narratív trükk vár még ránk. ;) Természetesen tévedhetek, és egy tökéletesen egyenes vonalú lezárast kapunk. Ebben az esetben nem szóltam semmit, mert nem oszt, nem szoroz, hogy most, vagy a vége főcím után írtok a Lostról.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2010.05.06. 15:10:48

@jott/ment: Na igen, a Lost számtalan sebből vérzik, az olcsó melodrámai vonulattól pl. én is a falra mászok, de ez is csak azt igazolja, amit a cikkben is pedzegettem, azaz, hogy a narratív trükkökkel minden gyengeséget el lehet fedni. Ezért zsenik az alkotók.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.05.11. 13:09:06

@[bs]: A melodramatikus szál azért kell bele, mert egy országos tévécsatorna gyártja, amelyiknek jól felfogott érdeke, hogy főműsoridőben olyan termékkel traktálja nézőit, amely abból a lehető legnagyobb szelet érdeklődését fedi le. A melodráma szól gondolom a 18-48 éves középfokú iskolázottságú hölgyeknek, és a 18-48 éves felsőfokú, egyetemet végzett meleg pasiknak. Vagy mit tudom én..:) A lényeg, hogy ezért kell bele a melodráma, egy másik fogyasztói csoport miatt az itt-ott előbukkanó akció-krimi szál, egy másiknak meg a misztikus lila köd. Értsd ezt persze átfedésekkel, részhalmazokat whatever. Szerintem.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2010.05.11. 13:27:43

@efes: Igen, ezt én is így látom, bár az alkotók részéről talán nem volt ennyire tudatos a dolog, mármint nem feltétlenül a csatorna igényeit akarták kiszolgálni, hanem egyszerűen adta magát, hogy a "férfias műfajokat", mint a sci-fi és a misztikus krimi domesztikálják egy kicsit.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.05.11. 13:44:28

@[bs]: Szerintem úgy volt, hogy hogy leszóltak fentről, hogy: hé, JJ! Kurva jó ez, süt minta zállat, de a csajom azt mondja uncsi. Kéne bele valami picsogós is.. Ok, meglesz, főnök - mondta JJ, és meglett, így lett. :)