Külön banda

2010. február 23. 15:41 - Baski Sándor

Tarantino nyomában - 17.

Külön banda (Bande à part) - francia, 1964. Rendezte és írta: Jean-Luc Godard. Kép: Raoul Coutard. Zene: Jean Ferrat, Michel Legrand. Szereplők: Anna Karina (Odile), Sami Frey (Franz), Claude Brasseur (Arthur). 97. perc.


Utazók, útra fel!Mit kell tudni róla?

Godard, mint a francia új hullám legfontosabb figurája (Truffaut mellett, természetesen) a hatvanas években élte pályája legtermékenyebb időszakát. Ekkoriban készült filmjei, ha nem is mind remekművek, egy saját stílusát megtaláló, magabiztos és merészen kísérletezgető alkotó munkái. Az 1964-ben bemutatott Bande à part (Külön banda) sem szerepel előkelő helyen a rendezővel foglalkozó filmlexikon-szócikkekben (két híres jelenete miatt egy-egy mondat azért általában jut neki), ugyanakkor az életmű egyik legközönségbarátabb darabja, amely egyben 'állatorvosi lóként' vonultatja fel a korai Godard-filmek jellemző stílusjegyeit.


Egy táska rejtélyes fényeiMiről szól?

A Kifulladásighoz hasonlóan a Külön banda is egy tipikus bűnügyi történet kifordítása. Godard Dolores Hitchens Bolondok aranya című regényét adaptálta, meglehetősen szabadon. Főhőse két vagány párizsi fiatalember, Arthur (Claude Brasseur) és Franz (Sami Frey), akik egy angol nyelvtanfolyamon megismerkednek a félénk Odile-lel (Anna Karina). A lány elárulja nekik, hogy nagynénje albérlője, egy bizonyos Mr. Stolz, egy bőröndnyi pénzt rejteget a szobájában. A két férfi ráveszi Odile-t, hogy segítsen ellopni a pénzt. A tervbe természetesen hiba csúszik.


 Apró különbségek Hol jön QT a képbe?

Tarantino bevallottan óriási Godard-rajongó, a Külön banda pedig az egyik kedvenc filmje, olyannyira, hogy még saját produkciós cégét is „A Band Apart” névre keresztelte. Emellett, saját elmondása szerint, a Ponyvaregény táncjelenetét – a Szombat esti láz mellett – a Külön banda hasonló jelenete inspirálta. „Godard filmjeiben vannak a kedvenc musical-jeleneteim, mert a semmiből jönnek. Olyan magával ragadóak, olyan barátságosak. És az, hogy nem egy musicalben vannak, hanem a rendező egyszerűen csak megszakítja a filmet egy musical-betét kedvéért, még bájosabbá teszi a dolgot.” Bár a szereplők között nincs konkrét (fizikai vagy egyéb) hasonlóság – leszámítva, hogy mind törvényen kívüliek – Uma Thurman és John Travolta Jack Rabbit Slim’s-béli tánca éppoly váratlannak és műfaj-idegennek hat elsőre, mint a Külön banda főhőseinek legendás táncjelenete. És valóban: mindkettő magával ragadó és bájosan bizarr.


Csak ugatsz egész nap, kicsi kutya…?Hommage, „lopás”, vagy valami más?

Inspiráció, ám ennél jóval többről van szó. Tarantino a Külön bandából vagy Godard korai filmjeiből ritkán vesz át konkrét tárgyi vagy képi elemeket, ugyanakkor a francia rendező filmtörténelemhez, a műfajokhoz és a nézői elvárásokhoz való viszonya nagyon nagy hatással volt QT munkásságára. Godard volt talán az első, aki büszkén vállalta, hogy filmje korábbi filmszövegek, műfajok, hagyományok, stílusok kollázsa. A Külön banda zsúfolásig van filmes idézetekkel: rögtön az első jelenetben a klasszikus gengszterfilmeket elevenítik fel a főszereplők, akik újrajátsszák Billy a kölyök és Pat Garrett párviadalát, a film végén pedig egy westernekből ismerős pisztolypárbajt láthatunk. A szereplők többször kiszólnak a filmből, ahogy a narrátor (maga Godard) is állandóan jelzi a nézőnek, hogy egy filmet lát. A rendező a műfaji elemekkel is ugyanígy játszik, a már említett zenei betéten túl burleszkszerű jeleneteket illeszt a filmbe, és a hangsúlyokat sem oda helyezi, ahová a zsáner szabályai szerint illene (azaz a bűntényre). Nem nehéz belátni, hogy QT kezdetektől fogva a Godard-iskolát követi, ebben a szellemben készíti filmjeit, ha céljai nyilván nem pont ugyanazok.


 


Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin!Verdikt

A Külön banda nem a legfontosabb Godard-film, de frissessége, humora, bája máig megmaradt. Különösen annak ajánlható, aki még egyetlen Godard-filmet sem látott, de szeretné egy könnyedebb darabbal kezdeni az életművel való ismerkedést.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr481783836

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.02.23. 21:09:19

Az állatorvosi lovon a különböző lóbetegségek tünetei észlelhetők, gondolom, Godard jellemző stílusjegyei nem valamiféle kóros folyamat részeiként láthatok e filmben. :))

Amúgy, nem gondoltam, hogy Godard bármi hatással lett volna Tarantinóra, de hogy felvettetted, nekem is egészen biztosnak tűnik már, hogy volt ilyen. Pl. A Bolond Pierrot fináléja biztos tetszik neki, vagy az a hosszú fahrt (a Pierrot-ban vagy a Weekendben?), amelyben egy sorozatkarambol mellett autózunk végig, azt szerette, nyilván. Ezt a filmet szerintem még nem is láttam, úgyhogy rá is röpülök.

Huber Zoltán 2010.02.24. 00:04:22

Nem kötözködés akar lenni, de Pat Garrett helyesen.

P. Szabó Dénes 2010.02.24. 00:39:29

A hosszú forgalmi dugót bemutató, ugyancsak hosszú jelenet a Weekendben található.

Kérdéses persze, hogy vajon Tarantino látta-e Godard 67-es alkotását (erről nincsenek pontos információk), mivel erre a filmre a bűnügyi motívumok helyett Godard politizáló hangneme jellemző, mely a rendezőnél a hatvanas évek második felében kapott egyre intenzívebb hangsúlyt.

Tény viszont, hogy a Weekend végig elidegenítő motívumokkal dolgozik, melyekből QT kedvére válogathatott.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2010.02.24. 01:50:19

@-hz-: kösz, csak elütés volt

@efes: na igen, az állatorvosi lovat általában pejoratív kontextusban emlegetik, de itt nyilván nem erre gondolt a költő. :)

Egy bónusz kontent: az ominózus táncjelenet a magát az új hullámról elnevező Nouvelle Vague zenéjével:
www.youtube.com/watch?v=ekQZPozjCX8

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.02.24. 10:37:49

@Szabó D: Ja, lehet, baromi rég láttam ezeket... Szerintem - és ez a cikk is erről szól- hogy látta, sőt komoly hatással is volt Godard Tarantinóra. Azt azonban nem hiszem, hogy az egyre jobban balszélre tolódó Godard megérintette-e egyáltalán. Tarantino eddig nem nagyon adta tanújelét bármiféle politizáló hajlamának, az Inglorious Basterds náciellenes alapállása sem politikai, hanem etikai. T. nem boncolgatja, hogy mit s miért, a náci=rossz, ez az alaptétel. S milyen igaza van...;)

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2010.02.24. 10:46:07

@efes: egyértelmű, hogy csak a korai Godard hatott rá (szerencsére...)

A politika tényleg nem érdekli, de azért egyszer ő is hozott egy elég politikus (és szerintem rossz) döntést: amikor cannes-i zsűrielnökként Michael Moore Fahrenheit 9/11-ének Arany Pálmát adott. Vagy ha nem is ő javasolta, nem ellenezte (eléggé), hogy neki adják.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.02.24. 14:05:18

@[bs]: Ja, jogos. A dagadt sapkás kekeccel engem is ki lehet zavarni a világból...:) Arról nem írsz majd valamit, hogy esetleg miért nem politizál QT, illetve miért csak a női talpacskák érdeklik őt a szexualitás nagy-nagy univerzumából? :)

P. Szabó Dénes 2010.02.24. 14:35:45

@efes: Szerintem sem érintették meg őt Godard balos filmjei, ezért is írtam, hogy ezek már témájuk miatt távolabb esnek Tarantino megszokott ízlésétől. Vélhetően inkább a vagányabb, bűnügyi első filmek érintették meg.

Van egyébként a 65 utáni korszakból is egy érdekes krimi, a Made in U.S.A., viszont ez is történet megszokott kibontása helyett inkább nézői elidegenítést tűzi ki célként:)