Tarantino nyomában - 8.

2009. szeptember 15. 08:08 - Baski Sándor

Akit félszeműnek hívnak

Thriller - en grym film - svéd, 1974. Rendezte és írta: Bo Arne Vibenius. Szereplők: Christina Lindberg (Frigga / Madeleine), Heinz Hopf (Tony), Pamela Pethö-Galantai (A fiatal Madeleine). 107 perc (vágatlan verzió).



Utazók, útra fel!
Mit kell tudni róla?

Az első film, amelyet Svédországban betiltottak – hirdeti büszkén a Thriller - en grym film tagline-ja, és ugyan e kijelentés nem állja meg a helyét (a dicsőség Victor Sjöström 1912-ben készült Kertészéé), tény, hogy eredeti formájában nem engedték a svéd hatóságok bemutatni, csak miután a 107 perces játékidőt lefaragták 82-re. Volt mit kivágni belőle: rengeteg erőszak, hardcore szexjelenetek és premier plánban mutatott megvakítás (utóbbihoz egy fiatal lány holttestét használták) szerepelt az eredeti verzióban. Nyilván ennek is köszönhető, hogy Bo Arne Vibenius író-rendező, aki, ha hinni lehet az IMDb-nek, az első filmje anyagi kudarcát akarta ezzel a klasszikus rape’n’revenge típusú bosszúfilmmel feledtetni, álnéven szerepelt a stáblistán. A főszereplő Christina Lindberg viszont ekkor volt éppen karrierje csúcsán; az erotikus magazinok címlaplányából exploitation királynővé avanzsáló babaarcú szőkeségnek – a Sex és Fury mellett – ez a leghíresebb szerepe.

Egy táska rejtélyes fényeiMiről szól?

Madeleine, a fiatal főhősnő gyerekkora óta néma – egy pedofil megerőszakolta, és azóta nem hajlandó beszélni. Egy farmon él apjával és anyjával, mígnem egy strici elrabolja, rászoktatja a heroinra és prostitúcióra kényszeríti. Amikor a lány nem hajlandó fogadni az első kuncsaftját, a férfi kiszúrja az egyik szemét. Közben a szülők, akik a strici által írt hamis levek miatt azt hiszik, lányuk meggyűlölte őket, öngyilkosok lesznek. Madeleine, kihasználva, hogy a hétfői szabadok, autóvezetést és karatét kezd tanulni, illetve lőgyakorlatra jár. A bosszú ideje természetesen egy szép napon elérkezik.





Apró különbségek
Hol jön QT a képbe?

Daryl Hannah a Kill Bill Elle Driverének szerepében szemkötőt visel, ügyelve rá, hogy az színben épp passzoljon az aktuális ruházatához – a korházi jelenetben még egy kereszt is van rajta. Divatérzékenységét egyértelműen Madeleine karakterétől örökölte, aki piros pulóveréhez piros, bőrkabátjához pedig fekete szemkötőt visel, ahogy illik.



 
Csak ugatsz egész nap, kicsi kutya…?Hommage, „lopás”, vagy valami más?

Egy frappáns vizuális poén ügyes kikölcsönzése. A két karakter között semmi egyéb hasonlóság nincs: Driver jóval beszédesebb, és élvezi is a kegyetlenkedéseket, míg Madeleine csak azért öl, hogy bosszút álljon azokon, akik tönkretették az életét – ebből a szempontból inkább a Mennyasszonyra hasonlít. Tarantino egyébként azonnal felfedte forrását, sőt igen meleg szavakkal emlékezett meg Lindbergről és a filmről („A legkeményebb bosszúmozi, amit valaha láttam.”)


Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin!Verdikt

Bár egyes források szerint az Akit félszeműnek hívnak korábban is kultfilmnek számított, széles(ebb) körben a Kill Bill hatására fedezték fel, 2004-ben DVD-n is megjelent végre, Tarantino szerepe tehát ezúttal (is) pozitív a történetben. Ennek ellenére maga a film nem biztos, hogy a Kill Bill rajongóinak is elnyeri tetszését, lévén egészen más stílusban készült. A harsányabb exploitation-jellegű jelenetek ugyan nem hiányoznak, de ezek között majdnem olyan lassan csorog a cselekmény, mint egy Bergman-filmben. Vibenius rendező emellett bátran kísérletezik, sok szubjektív beállítást használ (a szereplők néha közvetlenül a kamerába beszélnek), a szexjelenetek alá nyugtalanító zajzenét kever, a fináléban látható kivégzéseket pedig szuperlassításban mutatja. Eleinte ugyan hatásosak ezek a megoldások, a harmadik, negyedik alkalommal viszont már kifejezetten zavarják a műélvezetet – más kérdés, hogy ’74-ben mindezek (a pornó inzertekkel együtt) kifejezetten forradalminak számíthattak. 

 

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr761382650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2009.09.15. 09:23:44

"A harsányabb exploitation-jellegű jelenetek ugyan nem hiányoznak, de ezek között majdnem olyan lassan csorog a cselekmény, mint egy Bergman-filmben"

Talán ez sem véletlen: Vibenius két érett Bergman-filmben is a mester közvetlen munkatársa volt (Persona, Farkasok órája).

Before · http://azbeszt.blog.hu 2009.09.15. 13:42:01

Mindig mosolygok, amikor Tarantinot lopással vádolják (nem Te, csak úgy általában), hiszen a filmjei, de kiemelkedően a Kill Bill nyilvánvaló módon arra építenek, hogy egyes jelenetek tisztelegjenek más filmek előtt. Tarantino elkészíti a maga verzióit (ennek tobzódása a Kill Bill), de nem azért, mert ő a fasza gyerek és megmutatja, hogy kell, hanem egyszerűen így fejez ki valamit. Persze ezzel lehet vitatkozni, hiszen a fene se tudja, mi is van az ő fejében, de nekem ez abszolút így jön le és pont ezért imádom és pont ezért (is) az egyik nagy kedvencem a Kill Bill.

a_tom 2009.09.15. 14:14:19

@Before:
Én sok embert ismerek aki elveszi a másét, de nem tolvajként tekint magára, hanem az értékek nagy tisztelőjeként, esetleg igazságosztóként, kiválaszottként aki jobban megérdemli :)

Before · http://azbeszt.blog.hu 2009.09.15. 18:13:57

@a_tom: ilyeneket én is ismerek, de ezek általában hozzáadott érték nélkül, legtöbbször szolgai módon másolva teszik mindezt. Természetesen mindenkinek szíve joga Tarantinora rámondani, hogy ő is ebbe a kategóriába tartozik, szerintem viszont nem.