Tarantino nyomában - 5.

2009. augusztus 25. 10:20 - Orosdy Dániel

Gyilkosság

Gyilkosság (The Killing, 1956) Rendezte: Stanley Kubrick. Írta: Lionel White regénye alapján Stanley Kubrick és Jim Thompson. Szereplők: Sterling Hayden (Johnny Clay), Coleen Gray (Fay), Elisha Cook, jr. (George Peatty), Marie Windsor (Sherry Peatty), Timothy Carey (Nikki Arane), Joseph Turkel.



Utazók, útra fel!Mit kell tudni róla?

Kubrick harmadik játékfilmje, második noirja és első igazi – bár leginkább szakmai – sikere, amely lehetővé tette számára, hogy továbblépjen a nagy sztárok és komolyabb produkciók irányába (a Gyilkosság felkeltette Kirk Douglas figyelmét, aki A dicsőség ösvényei után a Spartacust is a fiatal zsenivel készítette el). Ez a mozi nem csak a rendező pályáján fontos állomás, a szajrémozi, alias heist/caper alműfajnak is meghatározó darabja, népszerűsége csak nőtt a közönség és a kritikusok körében az elmúlt évtizedekben.


Egy táska rejtélyes fényeiMiről szól?

Johnny Clay ki akarja rabolni egy lóversenypálya irodáját, ehhez a tökéletes terven kívül természetesen társakra is szüksége van. A kulcsembereket hamar beszervezi, minden jól alakul, de a sikeres akció után az egyik bandatag feleségének köszönhetően a nagy balhé vérfürdőbe torkollik. Johnny ugyan elvileg meglóghatna a pénzzel, ám a végzet őt is utoléri, egy agresszív kiskutyának köszönhetően vagyonát elsodorja a reptér szele, ami a törvény őreinek figyelmét sem kerüli el.

Apró különbségekHol jön QT a képbe?

Joe Cabot szerepét a Kutyaszorítóbanban eredetileg Timothy Carey-nek szánta Tarantino, aki többek között arról volt híres, hogy bolond, szeret csukott fogsorral beszélni, illetve azon ritka színészek egyike, akikkel Kubrick többször dolgozott – először éppen a Gyilkosságban. Ennél is fontosabb azonban a két film közötti műfaji-dramaturgiai kapcsolat, a terv-banda-balhé-bukás szerkezeti elemekkel folytatott játék (lásd alább). Egyebek mellett két fontos összetevő is rímel egymásra Kubrick és Tarantino filmjében: az összes résztvevő halálával végződő többszereplős párbaj (egyik lövöldözés túlélői sem húzzák ki a film végéig), illetve a vérfürdőt kihagyó, a helyszínt egy táska pénzzel elhagyó, de végül rendőrkézre kerülő bandatag (Mr. Rózsaszín lebukását nem látjuk, de a raktárba beszűrődő hangok alapján minden bizonnyal ő sem úszta meg a kalandot).


Csak ugatsz egész nap, kicsi kutya…?Hommage, „lopás”, vagy valami más?

Egyik sem. QT konkrétan kevés dolgot emelt át a Gyilkosságból, amely alapvetően maga is John Huston (al)műfajteremtő Asztfaltdzsungelének történetét variálta (még a főszereplőjük is közös). Ami fontos, az éppen a variálás, hiszen a nagy rablásokról mesélő mozik alapsztorija alig módosult az idők folyamán: Kubrick egy merész húzással megtartotta Lionel White regényének töredezett szerkezetét, ami akkor egészen újszerű volt egy kasszasikerre utazó bűnügyi filmtől (sőt, szinte bármilyen filmtől). A flashbackek/flashforwardok tömegével elmesélt heist movie később sem lett standard, de 40 év elteltével Tarantino visszanyúlt ehhez az eljáráshoz, sőt, mesterén túltéve ő már magát a heistet is elhagyta a heist filmből, hiszen a Kutyaszorítóban nagy balhéját nem látjuk, csak beszél róla mindenki.


Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin!Verdikt

Kubrick filmje jelenleg is az IMDb összesített toplistájának 162. helyén áll, ami semmiképpen sem rossz egy bő 50 éves produkciótól. A rendező nem lanyhuló kultusza, illetve Jim Thompson író egyre növő népszerűsége mellett az sem elhanyagolható körülmény ennek értékelésekor, hogy a Gyilkosság mai is élvezetes mozi. Tarantino többnyire kevésbé ismert filmekből szokott kölcsönözni, ihletet meríteni, felhívva a figyelmet a már elfeledett, vagy különösebben sosem híres alkotások értékeire, ebben az esetben azonban távolról sem ez a helyzet. Stanley Kubrick nem szorul rá ilyesfajta „segítségre”, harmadik filmje a saját jogán vált klasszikussá, sőt, QT debütálása idején éppen a Gyilkosság segített megfelelő összefüggések közé helyezni a Kutyaszorítóbant. A hadarós olasz-amerikai rajongóinak ismerős és érdekes élmény, egyszerű filmbarátoknak „csak” kiváló krimi, egy nagymester korai remeke. Nem utolsósorban azoknak is érdemes megnézni, akiket érdekel, honnan került a rózsákat és puskát tartalmazó ajándékdoboz ötlete olyan filmekbe, mint A kánikulai délután (Sidney Lumet), A fegyverek istene (John Woo) és a Terminátor 2 (James Cameron).

Ajánlott olvasnivaló: Kubrick-interjú az augusztusi Filmvilágban, ugyanitt portré A Gyilkosság egyik szerzőjéről, Jim Thompsonról, illetve részlet a Svindlerek című regényéből.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr901312916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hakaba 2009.08.27. 15:10:29

nagyon nagy film, vegen az a no a kiskutyaval... Fifike...

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2009.08.27. 16:32:56

@hakaba: Van, aki szerint épp ez a gyenge pontja a filmnek, mármint, hogy kicsit fantáziátlan ez a befejezés.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2009.08.27. 16:48:09

@[bs]: Az alkotók védelmében tegyük hozzá, kényszer szülte ezt a befejezést, és ahhoz képest nem is rossz. A korabeli mozierkölccsel összeegyeztethetetlen lett volna, hogy a "gonosz rabló" lelép a pénzzel, ráadásul közben mindenki más megmurdel. A kiskutyában meg a gazdájában legalább van valami irónia, és az utolsó snitt is elég hatásos a feltartóztathatatlanul közeledő jardokkal.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2009.09.01. 16:43:06

Apró kiegészítés, most vettem csak észre: QT a Kutyaszorítóban forgatókönyvét mások mellett Lionel White-nak ajánlotta, ami elég konkrét főhajtás A gyilkosság és a zilált szerkezetű heist ötlete előtt.

scorsesefan 2010.09.11. 21:50:54

Ezen mintha anno átsiklottam volna. Kiváló film. Kubrick + Thompson rulz.