Gyilkosság (The Killing, 1956) Rendezte: Stanley Kubrick. Írta: Lionel White regénye alapján Stanley Kubrick és Jim Thompson. Szereplők: Sterling Hayden (Johnny Clay), Coleen Gray (Fay), Elisha Cook, jr. (George Peatty), Marie Windsor (Sherry Peatty), Timothy Carey (Nikki Arane), Joseph Turkel.

Utazók, útra fel! – Mit kell tudni róla?

Kubrick harmadik játékfilmje, második noirja és első igazi – bár leginkább szakmai – sikere, amely lehetővé tette számára, hogy továbblépjen a nagy sztárok és komolyabb produkciók irányába (a Gyilkosság felkeltette Kirk Douglas figyelmét, aki A dicsőség ösvényei után a Spartacust is a fiatal zsenivel készítette el). Ez a mozi nem csak a rendező pályáján fontos állomás, a szajrémozi, alias heist/caper alműfajnak is meghatározó darabja, népszerűsége csak nőtt a közönség és a kritikusok körében az elmúlt évtizedekben.

Egy táska rejtélyes fényei – Miről szól?

Johnny Clay ki akarja rabolni egy lóversenypálya irodáját, ehhez a tökéletes terven kívül természetesen társakra is szüksége van. A kulcsembereket hamar beszervezi, minden jól alakul, de a sikeres akció után az egyik bandatag feleségének köszönhetően a nagy balhé vérfürdőbe torkollik. Johnny ugyan elvileg meglóghatna a pénzzel, ám a végzet őt is utoléri, egy agresszív kiskutyának köszönhetően vagyonát elsodorja a reptér szele, ami a törvény őreinek figyelmét sem kerüli el.

Apró különbségek – Hol jön QT a képbe?

Joe Cabot szerepét a Kutyaszorítóbanban eredetileg Timothy Carey-nek szánta Tarantino, aki többek között arról volt híres, hogy bolond, szeret csukott fogsorral beszélni, illetve azon ritka színészek egyike, akikkel Kubrick többször dolgozott – először éppen a Gyilkosságban. Ennél is fontosabb azonban a két film közötti műfaji-dramaturgiai kapcsolat, a terv-banda-balhé-bukás szerkezeti elemekkel folytatott játék (lásd alább). Egyebek mellett két fontos összetevő is rímel egymásra Kubrick és Tarantino filmjében: az összes résztvevő halálával végződő többszereplős párbaj (egyik lövöldözés túlélői sem húzzák ki a film végéig), illetve a vérfürdőt kihagyó, a helyszínt egy táska pénzzel elhagyó, de végül rendőrkézre kerülő bandatag (Mr. Rózsaszín lebukását nem látjuk, de a raktárba beszűrődő hangok alapján minden bizonnyal ő sem úszta meg a kalandot).

Csak ugatsz egész nap, kicsi kutya…? – Hommage, „lopás”, vagy valami más?

Egyik sem. QT konkrétan kevés dolgot emelt át a Gyilkosságból, amely alapvetően maga is John Huston (al)műfajteremtő Asztfaltdzsungelének történetét variálta (még a főszereplőjük is közös). Ami fontos, az éppen a variálás, hiszen a nagy rablásokról mesélő mozik alapsztorija alig módosult az idők folyamán: Kubrick egy merész húzással megtartotta Lionel White regényének töredezett szerkezetét, ami akkor egészen újszerű volt egy kasszasikerre utazó bűnügyi filmtől (sőt, szinte bármilyen filmtől). A flashbackek/flashforwardok tömegével elmesélt heist movie később sem lett standard, de 40 év elteltével Tarantino visszanyúlt ehhez az eljáráshoz, sőt, mesterén túltéve ő már magát a heistet is elhagyta a heist filmből, hiszen a Kutyaszorítóban nagy balhéját nem látjuk, csak beszél róla mindenki.

Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin! – Verdikt

Kubrick filmje jelenleg is az IMDb összesített toplistájának 162. helyén áll, ami semmiképpen sem rossz egy bő 50 éves produkciótól. A rendező nem lanyhuló kultusza, illetve Jim Thompson író egyre növő népszerűsége mellett az sem elhanyagolható körülmény ennek értékelésekor, hogy a Gyilkosság mai is élvezetes mozi. Tarantino többnyire kevésbé ismert filmekből szokott kölcsönözni, ihletet meríteni, felhívva a figyelmet a már elfeledett, vagy különösebben sosem híres alkotások értékeire, ebben az esetben azonban távolról sem ez a helyzet. Stanley Kubrick nem szorul rá ilyesfajta „segítségre”, harmadik filmje a saját jogán vált klasszikussá, sőt, QT debütálása idején éppen a Gyilkosság segített megfelelő összefüggések közé helyezni a Kutyaszorítóbant. A hadarós olasz-amerikai rajongóinak ismerős és érdekes élmény, egyszerű filmbarátoknak „csak” kiváló krimi, egy nagymester korai remeke. Nem utolsósorban azoknak is érdemes megnézni, akiket érdekel, honnan került a rózsákat és puskát tartalmazó ajándékdoboz ötlete olyan filmekbe, mint A kánikulai délután (Sidney Lumet), A fegyverek istene (John Woo) és a Terminátor 2 (James Cameron).

Ajánlott olvasnivaló: Kubrick-interjú az augusztusi Filmvilágban, ugyanitt portré A Gyilkosság egyik szerzőjéről, Jim Thompsonról, illetve részlet a Svindlerek című regényéből.