Cyborg vagyok, amúgy minden oké

2009. augusztus 14. 13:34 - teszár

Tévéajánló

Saibogujiman kwenchana – dél-koreai, 2006. Rendezte: Park Chan-wook. 105 perc.
Vetítik: Duna - 23:40 


Amennyiben csoportosítani akarjuk a kortárs dél-koreai filmművészet direktorait, alapvetően három társaságot különböztethetünk meg: a színtiszta artmozikkal elhíresült brigádot (Hong Sang-soo, Kim Ki-duk, Jang Sun-woo), a nettó kommerciális megfontolások mentén haladó tömegfilmes iparos-osztagot (Kang Je-gyu, Shim Hyung-rae), illetve a sajátos zsáner(át)- értelmezéseikkel nemzetközi porondon is sikerrel teljesítő különítményt (Park Chan-wook, Bong Joon-ho, Kim Ji-woon). Az itthon is hozzáférhető Bosszú-trilógiával elhíresült Park az utóbbi csapat talán leghíresebb tagja, aki legutóbbi, 2006-os munkájával egészen új oldaláról mutatkozott be. Az I’m a cyborg ártalmatlan, pehelykönnyű szerelmi történet két elmegyógyintézeti ápolt között: a lány (a zseniális Két nővérből ismeretes Lim Soo-jeong) cyborgnak képzeli magát, míg a fiú (Dél-Korea legnagyobb popsztárja, Rain) antiszociális és olyan kleptomániában szenved, hogy belső tulajdonságokat is képes „ellopni” – persze csak a zárt osztály hibbant lakóitól. Park humanista mozija elbeszélését tekintve is teljesen őrült, szertelenül csapong mind időben, mind térben; cselekményének első fele az emlékezetes mellékszereplőknek is teret engedő epizódok laza füzére, csupán a játékidő második felére kristályosodik ki a tulajdonképpeni konfliktus: a lány szigorú szabályszerűségek szerint működő fantáziavilága nem engedi meg az emberi táplálék bevitelét mechanikusnak vélt szervezetébe, így a fiúnak kell megmentenie az éhhaláltól, felismerve azt, hogy csak úgy tud eredményt elérni, ha elfogadja a kattant hölgy belső univerzumának furcsa játékszabályait.

Stilisztikailag nem történt törés az életműben, A bosszú asszonyának erőteljesen stilizált képi világát követi a rendező: e műve is hajmeresztően kreatív stílbravúr, brutális formatudatosságról árulkodik valamennyi kompozíciója. Kérdés persze, elegendő-e ennyi az üdvösséghez: a türelmetlenebb nézők joggal titulálhatják kimódolt, agyzsibbasztó marhaságnak az I’m a cyborgot, a színes-szagos zakkantságra fogékonyabb publikum azonban egy elragadóan bizarr love story-t köszönthet Park mester új opusában.

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr281299464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Shokatear 2009.08.14. 21:06:52

nem tudom, engem nem fogott meg. Mondjuk nekem ritkán jönnek át az ázsiai filmek, gondolkodás.

chronos75 2009.08.14. 21:08:59

teljesen kinyírt, sajnos nem bírtam végignézni...

bobbyperu · http://twitter.com/bobbyperublog 2009.08.14. 21:15:18

Kim Ji-woon nem két o-val írja? Amúgy teljesen korrekt ismertető: bár azt, hogy nem foglaltál különösebben állást, olvashatom finom kritikának is. Ebben is egyetértenénk.

Mocsár 2009.08.14. 23:56:10

épp megy a film, de eddig egy jókora hulladék. alapvetően sokkal inkább sorozat-práti vagyok, ha már Koreáról van szó, és ott aztán minden jöhet, de ez eddig a legrosszabb koreai alkotás, amihez eddig szerencsém volt.

versiro 2009.08.15. 00:36:58

pedig nagyon jó film. csak nem vettétek a fáradtságot hozzá....

joszif 2009.08.15. 01:39:36

A befejezéssel nem vagyok kibékülve :S a képi világ nagyon tetszett de nagyon lassú volt a story...

teszár 2009.08.15. 01:44:45

@bobbyperu: De igen, két o, és úgy ejted, hogy "Kim Dzsi Un". És igen, nem szeretem a filmet, noha Parknak igen nagy tisztelője vagyok.

sorozatmania 2009.08.15. 02:26:26

@versiro: ja. akinek más véleménye van, az nem veszi a fáradtságot. logikus. elárulom: vettük.

a film valóban botrányos. remekül néz ki, valami eszméletlen jó a látvány, de amúgy pocsék. Chan-wook Park ennél sokkal jobbat tud. ez afféle beképzelt maszturbáció volt.

M. Laci · http://palferi.blog.hu 2009.08.15. 07:23:22

@sorozatmania:

na hát ezután már bistosan meg kell néznem.

@teszár:

ez a mondatod fogott meg:

"felismerve azt, hogy csak úgy tud eredményt elérni, ha elfogadja a kattant hölgy belső univerzumának furcsa játékszabályait"

M. Laci · http://palferi.blog.hu 2009.08.15. 07:27:00

@elemes2:

szintén film, Lélexakadva, Carl Gustav Jung beszélget egy nőbetegével:

– Tudja, Jung doktor, amikor egyedül vagyok... bár ezt nagyon szégyellem... akkor néha magamhoz nyúlok.
Erre Jung a következő teljesen sablonos választ adja:
– Nem hiszem, hogy szégyellnie kellene magát, hiszen a legtöbb ember ezt megteszi.
– Maga is...?
– Hát bizony, néha én is.

itt a kontextus:

palferi.blog.hu/2009/07/22/hitelesseg_3

Mocsár 2009.08.15. 10:28:47

@versiro: de vettem. sajnálom is azt az egy órát az eletemből, amit erre vesztegettem tegnap este.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2010.01.04. 09:49:56

@elemes2: nem ez minden férfi-nő kapcsolat nullköve?