„Ha látom, felismerem” - 1.

2009. június 27. 08:01 - Orosdy Dániel

Kísérlet a kultfilm fogalmának meghatározására

Mission: Impossible --- Jelen esetben a „lehetetlen küldetés” az alcímben jelzett kísérletre vonatkozik: Orosdy Dániel a biztos kudarc tudatában próbálta összefoglalni egy hosszabb esszében mindazt, ami kis túlzással lehetetlenné teszi a „kultfilm” fogalmának egzakt meghatározását. A esszé további két része jövő szombaton, illetve az azt követő hétvégén kerül fel az oldalra.

A wikipedia (mint az emberiség tudásának kommersz, vitatható pontosságú, de hitelességre törekvő és jól használható tárháza) a „cult film”-et olyan filmként definiálja, amely „mélyen elkötelezett, de viszonylag szűk rajongótábort mondhat magáénak”, vagyis a fogalom megalkotásához a „cult” (kultusz) szó hagyományos értelmét hívja segítségül. A definíció semmitmondó jellegét minden bizonnyal annak megalkotója is érezte (hiszen a „film” szót bármi másra behelyettesítve ugyanolyan pontos meghatározást kapunk egészen eltérő fogalmakról), ezért a hivatkozott weboldal többi részén kétségbeesett küzdelmet vív a fogalom megfelelő pontosítása érdekében, vegyes sikerrel. A szócikk hemzseg a legkülönfélébb „however”-öktől, „but”-októl, „yet”-ektől, „exception”-öktől stb.

A második bekezdés mintha újabb nekiveselkedés lenne a definiálás nehéz feladatának, részben felhasználva az előző, általánosabb definíciót (ld. az utalást a „kisebb, ám elkötelezett és többnyire megszállott” rajongótáborra), részben továbblépve más, ingoványosabb területekre a nagyobb fokú egzaktság reményében (eszerint a kultfilm minden bizonnyal olyan mű, amely a bemutatása idején „csekély, avagy semmilyen kritikai és közönségsikert” ért el). Ami nem változik az újabb definiálási kísérlet során sem, az a bizonytalanság: „mindazonáltal ez alól számos kivétel akad”, fejezi be mondatát újabb „however”-rel és „exception”-nel a szerző, majd a bekezdés többi részében újabb definíciós szempontokat dob be, mielőtt rátérne az „általános áttekintés”-re, a „történet”-i elemzésre és a „nemzetközi mozi” kultfilmjeire.

A leírtak azt a látszatot kelthetik, hogy a wikipedia önkéntes munkatársa hányaveti, pontatlan munkát végzett, hiszen „elveszett a kivételek tengerében” ahelyett, hogy egzakt fogalmat alkotott volna a meglévő információk alapján, ám ez a legkevésbé sem igaz, sőt. A lehetőségekhez képest a szerző nagyon gondosan járt el, mindössze arra az alapvető problémára nem tért ki külön, amelynek ezt az esszét szenteljük, és amely – nézetünk szerint – csaknem lehetetlenné teszi e nemes feladat elvégzését, azaz a kultfilm fogalmának tömör, pontos, cáfolhatatlan meghatározását. A nevezett probléma abban ragadható meg, hogy a különböző kultfilmnek nevezett alkotások minden szempontból olyan széles skálán helyezkednek el, hogy bármilyen szűkítés a kultusz önmagával való definiálásához képest óhatatlanul kivételek, ellentmondások tömegéhez vezet.

Néhány példa: ha a kultuszfilm tényleg csak csekély kritikai sikerű alkotás lehet, nem tekinthetjük annak a díjakkal és kedvező bírálatok sorozatával elismert Mechanikus narancsot vagy Brazilt? Ha az anyagi siker a bemutató idején kizárja ezt a titulust, nem sorolhatjuk a kultfilm kategóriájába minden idők egyik legnagyobb filmsikerét, a már-már szó szoros értelmében vallási jellegű kultuszt (Jedi Lovagok) generáló Csillagok háborúját? Ha a kultfilm csak excentrikus „aljamunka”, ún. exploitation alkotás, B-, C-… Z-film lehet, miért övezi rajongók áhitata a művészi kultfilmeket, Tarkovszkij Sztalkerét, Fellini 8 és féljét, vagy Antonioni Nagyítását?

A probléma gyökere a fogalomalkotás alapvető problémájánál ragadható meg: amikor fogalmat alkotunk, többnyire az általános felől haladunk a specifikus felé, vagy a közös jegyek alapján próbáljuk behatárolni az adott jelenséget. A kultfilm azonban olyan gyűjtőfogalom, amely kifejezetten a kivételeket foglalja magában: ezt a definíciót maguk a kivételek alkotják, mert a kultfilmnek nevezett művek éppen valamely szokatlan, eltérő, nemegyszer bizarr tulajdonságuk miatt váltak kultusz tárgyává. Ezek a tulajdonságok gyakran hasonlóak vagy azonosak, így elkülöníthetünk bizonyos alcsoportokat, külön kategóriákat, ám ahhoz túl sok van belőlük és túl különbözőek, hogy egy vagy két mondatban mindet pontosan összefoglaljuk, megalkotva ezzel a kultfilm helytálló, de nem bőbeszédű definícióját. A kultfilmet ráadásul gyakran műfaji jelzőként is használják, ami külön problémákat vet fel a fogalom megalkotásakor.

A fő kérdés tehát: hogyan oldhatjuk fel a feloldhatatlant, hogyan fogalmazhatjuk meg a megfogalmazhatatlant, hogyan hozhatjuk közös nevezőre a milliárdnyi kivételt, amelyek egyetlen közös tulajdonsága, hogy valami miatt eltérnek a bevett formáktól, ezért tiszteletet vívtak ki bizonyos szűkebb-tágabb rajongói körökben? A paradoxonra persze nincs megoldás, de kísérletet mindenképpen tehetünk a különböző alkategóriák elkülönítésére, felhívva a figyelmet az alapprobléma mellett bizonyos törvényszerűségekre, állandóságokra, közös szempontokra.

A  k u l t f i l m   t ö r t é n e t e

A fenti cím rögtön félrevezető lehet, hiszen a kultfilm számos esetben kifejezetten „visszamenőlegesen adományozott” címke, azaz lehet ma kultikus olyan mű is, amelyről még az alkotói sem merték volna feltételezni annak idején, hogy fokozott érdeklődés tárgya lehet, különösen évtizedekkel a bemutatója után (ezernyi más példa mellett ide sorolhatjuk a Reefer Madness című alkotást, amely bő 40 évvel előzte meg a cult movie kifejezés elterjedését). A „kultfilm története” alatt tehát elsősorban nem magának a kultikus filmeknek a történetét értjük (ahogy a műfajok történetét egyes művek, stílusok, alkotói életművek, alműfajok időbeli alakulásával szokás bemutatni), hanem a fogalom kialakulásának, a jelenség felbukkanásának és fejlődésének időbeli kialakulását.

1. Rocky Horror Picture Show

A „cult film”, „cult movie” kifejezés és jelenség gyökereit a téma kutatói egyaránt a hetvenes évek „éjféli mozis” szubkultúrájában vélik felfedezni, különös tekintettel a Rocky Horror Picture Show című zenés filmre, sorsának alakulására, polgárpukkasztó jellegére.

A wikipedia hivatkozott szócikke a hetvenes évek végére teszi a kifejezés elterjedését, és kiemeli Danny Peary jelentőségét, aki több könyvet is szentelt a témának, „Cult Movies” címre keresztelve az elsőt 1981-ben. Erre az időszakra tehető a leghíresebb éjféli mozi, a Rocky Horror Picture Show térhódítása. Minden bizonnyal ez az a film, amely a legtöbbet tette a kultusz és a film szavak összekapcsolásáért azáltal, amilyen reakciót kiváltott a közönségből. A mából visszatekintve persze a többi éjféli mozi (El Topo, The Harder They Come stb.) is hamisítatlan kultfilm, mi több, archetipikus példák, ám a vallási kultuszokat a nagyközönség és az esztéták eszébe juttató szertartásos jelleg nem ezekre, hanem az eleinte bukott műnek tekintett Rocky Horror Picture Show-ra volt jellemző.

Mitől igazán kultikus a kultfilm? Jó kezdet ha bőséggel idéznek belőle és rendszeresen újra megnézik a rajongói, bizonyos esetekben azonban ez kevésnek tűnhet. Kiváló példa utóbbira a jelenségnek nevet adó Rocky Horror Picture Show, amelynek éjszakai vetítésein az immár „hívővé” vált nézők (azaz rajongók) jelmezbe öltözve, kellékekkel jelentek meg, és szabályosan együtt éltek a filmmel, amelyre interaktív médiumként reagáltak: hangosan feleseltek vele, együtt beszéltek a szereplőkkel, zenéltek, táncoltak, rizst és konfettit szórtak a vászonra stb. A rituálé egy idő után állandósult, ami tovább erősítette a vallásos jelleget: a kultusz hívei a kultikus tárgyat már meghatározott rend szerint, szabályos időközönként (hétvégéken) imádták, akárcsak az istentisztelet résztvevői a templomi szertartás során Istent és a szenteket. A Rocky Horror Picture Show szakrális jellege persze erősen vitatható, ám a viszonylag szűk, de annál lelkesebb visszatérő közönség léte és tevékenysége sokban emlékeztethette a jelenség megfigyelőit a kisebb és nagyobb egyházak, szekták működésére, a szentek elvakult tisztelőire, vagy éppen a többistenhívő kultúrák egyetlen személyt, helyet stb. megkülönböztetett áhítattal övező kisebb csoportjaira (utóbbi gyakorlatilag a kultusz fogalmának eredetével azonos).

2. Kilencvenes évek

A kultfilm fogalma a nyolcvanas évek során terjedt el, ám a kifejezés fénykora sokkal inkább a kilencvenes évekre tehető, amikor a szűkebb körök után a nagyközönség is nyitott lett a Hollywood egyre unalmasabb és közhelyesebb „nagy” filmjeire alig emlékeztető, furcsa művekre. „Brand”, „household name” lett a kultfilm, egyszersmind műfaji megjelölés. Mindez több, szorosan összefüggő körülménynek volt köszönhető.
 
A „videótékás” generáció

Quentin Tarantino, Roger Avary, Robert Rodriguez, Paul Thomas Anderson, Kevin Smith és a többiek közös jellemzője, hogy alacsony költségvetésű, sajátos sikerfilmekkel hívták fel magukra a figyelmet, amelyek a filmtörténet és a műfajiság pontos ismeretéről tanúskodtak, egyszersmind kerülték a bevett hollywoodi sémákat. Egyéni ízlésüknek engedelmeskedve, nem egyszer posztmodern utalások és idézetek formájában nyúltak olyan alkotásokhoz, amelyek minden érdemük ellenére nem örvendhettek széles ismertségnek Amerikában.

Így alkottak kultfilmek nyomán posztmodern kultfilmeket – komoly sikereket aratva! – a szakmát „passzív” úton, töménytelen mennyiségű filmet megnézve kitanuló rendezők. Bár többségüknek van valamilyen hivatalos mozis képzettsége, filmesként nem erre támaszkodtak, sokkal inkább ihletett rajongóként készítették műveiket, így tulajdonképpen a kultfilmekhez nyúltak vissza azok lelkes hívei, amikor rendeztek. (A „videótékás generáció” kifejezés egyébként részben arra utal, hogy ezek az alkotók a nyolcvanas évek derekán, a videózás és kábeltévézés fénykorában voltak fiatalok, és a korábbi generációhoz képest sokkal könnyebben, szélesebb körben juthattak hozzá a megnézni vágyott filmekhez, másrészt arra a tényre, hogy mások mellett Avary és Tarantino dolgozott is ilyen helyen, a legendás Video Archives-ben lettek munkatársból barátok és alkotótársak.)

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr271210541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2009.06.27. 19:51:34

Én tudok egy biztos definíciót: kultfilm az, amelyik megjelenése után több évvel is seedelve van a jelentősebb torrentoldalakon...:) (Legális verzió: amelyikkel megjelenése után több évvel is foglalkoznak filmes fórumokon.) :)