Villámpodcast – Félidőben a Twin Peaks

2017. július 22. 19:07 - filmvilág

Csalódás vagy kellemes meglepetés az új évad? Összeérnek-e a végén a szálak? Látjuk-e még a jó Coopot Twin Peaksben? Kell-e nekünk egy kétperces sepregetésjelenet? Mit keres a betépett Jerry az erdőben? A 10. epizód után ültünk le egy gyors helyzetjelentésre. (Közreműködők: Varga Dénes, Huber Zoltán, Baski Sándor) 

A visszajelzések, témajavaslatok jöhetnek kommentben vagy a blog.filmvilag@gmail.com címre.A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)   

Szólj hozzá!

Filmvilág podcast #14 - 2017 legjobb filmjei (eddig)

2017. július 21. 15:09 - filmvilág

paterson.jpg

Melyek voltak 2017 első felének legjobb filmjei? Összeültünk hárman (Varga Dénes, Huber Zoltán, Baski Sándor), és megbeszéltük. Voltak átfedések a listáinkban, de nem annyi, amennyire számítottunk, sőt néhány filmmel kapcsolatban véresen komoly vita alakult ki.

A Filmvilág 14. podcastjából kiderül továbbá, hogy

  • melyik az év grúz filmje (nyugalom, ezt csak röviden tárgyaljuk),
  • mennyire szerettük Jarmusch új filmjét (spoiler: nagyon),
  • született-e idén jobb képregényfilm a Pókember: Hazatérésnél (igen – a szerk.),
  • hogyan kell skótul kiejteni Edinburgh nevét,
  • mi a probléma a kritikuskedvenc Baby Driverrel,
  • milyen fontosabb bemutatók lesznek még az év második felében (kettő ezek közül fel is került a listára),
  • rajonghatnak-e 30-as férfiak egy tinilányról szóló dramedyért.

Jó szórakozást!

A visszajelzések, témajavaslatok jöhetnek kommentben vagy a blog.filmvilag@gmail.com címre.A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)   

Szólj hozzá!
Címkék: podcast toplista új

Dunkirk - Túl hiteles, túl hatásos

2017. július 20. 15:54 - Huber Zoltán

dunkirk_1.jpg

Igen igen, a hír igaz! Christopher Nolan új háborús filmje valóban a székbe passzírozza a nézőt, és akkor most el is kezdhetnénk sorolni azokat a jelzőket, amikbe bizonyára csak az nem futott még bele, aki az elmúlt néhány napot a világtól elzárva töltötte. A már jócskán elkoptatott és közhelyessé vált fordulatok (epikus, gyomorba vágó, kihagyhatatlan) ebben az esetben ráadásul tényleg igazak, úgyhogy mindenki nyugodtan válasszon néhány neki tetsző dicséretet és összemérendő háborús kedvencet, látatlanban kijelenthető, hogy helytálló megállapítások születnek, úgyhogy inkább ugorjunk!

Christopher Nolan különleges alakja a kortárs mezőnynek. Akár az IMDb nyájával értünk egyet és minden idők legnagyobb rendezőistenének, akár egyszerű szemfényvesztőnek vagy vészesen túlértékelt kóklernek tartjuk, a brit-amerikai író-rendező eddigi pályafutása kimondottan impozáns. A minimálból forgatott indulástól az elvben tetszőleges nagyságú költségvetésig és szabadon hagyott kézig eljutni mindenképp figyelemreméltó, már csak azért is, mert ezek nélkül a Dunkirk sem készülhetett volna el. Papíron ugyanis a II. világháború e különös epizódja egy fordulatok és hősök nélküli giccs-potenciált ígér, amiért általában nem kapkodnak a producerek.

Tovább
Szólj hozzá!

Romero bemutatta: Zombi politikón

2017. július 17. 12:06 - schanda

Nincs még egy olyan horror-monstrum, amely annyira húsba maróan emlékeztetne minket a társadalmi töréspontokra, mint a zombi. Schreiber András írásának újraközlésével a július 16-án, 77 éves korában elhunyt George A. Romeróra emlékezünk. 

romero1.jpgA sci-fi, a fantasy vagy akár zombifilm rémálmai, antiutópiái, sötét erőkkel paktáló mesebeli birodalmai nagyon is valóságos félelmekből táplálkoznak. A fantasztikum a reális világ rothadásának, felbomlásának könyörtelenül pontos varázstükre. Ha a szuperhősök közt polgárháború dúl, az intő jel, a valódi polgárháborúk előérzete. A zombifilm társadalomkritikáját George A. Romero emelte tökélyre hat filmből álló ciklusában (Az élőhalottak éjszakája, 1968; Holtak hajnala, 1978; Holtak napja, 1985; Holtak földje, 2005; Holtak naplója, 2007; Survival of the Dead, 2009). „Romero a zombijárvánnyal kritizálja a valódi társadalmi betegségeket: rasszizmust, szexizmust materializmust és individualizmust, amelyek bármely társadalmat kiszolgáltatottá tennének a barbár hordáknak.” – írja Kim Paffenroth (Gospel of the Living DeadGeorge Romero’s Visions of Hell on Earth, 2006). 

A zombifilmek (és általában a horror) alapképlete szerint az önző ember odavész. A túlélés záloga – ha nem is mindenki számára – az összetartás. A szolidaritás a társadalom kötőszövete. „Segíts magadon, és Isten is megsegít.” „Szeresd felebarátod, mint tenmagad.” Aki cserbenhagy, az halálra van ítélve, az önzőknek és individualistáknak nincs helyük a túlélők között. A modern zombizsáner (így Romero opusai is) a túlélők zárt csoportjára fókuszál. Paffenroth szerint Romero zombifilmjeiben a túlélők olyanok, akár a mentőcsónakban rekedt maroknyi ember, akik között mindig van valaki, aki önzésével hátráltatja a menekülést. „A tenger fölénye adott, de nem maga az ellenség, mert az mindig a csoporton belül keresendő, a félelem és a tudatlanság egymás ellen fordítja a túlélőket és szétszakítja a csapatot.”

Háborút, viszályt, éhínséget és halált nem csak a zombik jelenléte okoz – az emberek hibás döntései, át nem gondolt választásai, és kiváltképp rosszindulata teszi eredményessé az élőhalottak pusztító támadását. A zombi nincs taktikai fölényben az emberrel szemben – képtelen a gondolkodásra, nem tudja kiszámítani, mikor érdemes lecsapni. A primitív élőhalottak egyetlen ereje számbeli fölényükben rejlik, és abban, hogy mindig lesz a túlélők között olyan ember, aki végzetes esendőségével (gyávaságával, kapzsiságával) felülírja a leglogikusabb menekülési tervet. 

Tovább
Szólj hozzá!

Gorilla-hadviselés - A majmok bolygója - Háború

2017. július 13. 15:01 - Huber Zoltán

majmokbolygoja3.jpg

A majmok bolygója-franchise nyitó felvonását az ikonikus 1968-as évben, a hidegháború és az ellenkulturális forradalom csúcsán, néhány nappal Martin Luther King meggyilkolása előtt láthatta először az amerikai közönség. A siker nem maradt el, és nem kell mélyreható historikus ismeretekkel rendelkeznünk annak felismeréséhez sem, miért válhatott a film fontos hivatkozási alappá. A legendás első film nyilván nem valamiféle állatjogi tanmese az ember és majom viszonyáról, illetve nem a trükkök miatt gyakorolt hatást a nézőkre.

A remek alapkonfliktus és a meghökkentő elbeszélői csavarok nem érnének túl sokat, ha nem lebeg ott az egész mögött a maró társadalmi látlelet, ami az adott történelmi kontextusból kiragadva univerzálisan, a mai napig érvényes. A folytatások és újrázások mindig megbízhatóan hozták a bevételi eredményeket, de csak akkor tudtak túlmutatni az egyszerű szórakoztatáson, mikor a majom-maszkok mögé az alkotóknak sikerült hatásos parabolákat csempészniük. A majmok bolygója - Háború sajnos épp ezen a téren okoz csalódást, de cserébe minden másban hozza a kötelezőt.

Tovább
Szólj hozzá!

A tékozló fiútól Brinkmann professzorig - Heimatfilm, a legnémetebb műfaj

2017. július 12. 16:47 - filmvilág

Idill vagy merő giccs? A német, osztrák és svájci Heimatfilm – amely szülőföldfilmnek fordítható – mindmáig megosztja a közönséget. A Méltányosság Politikaelemző Központ a Film és politika-sorozat újabb részében annak jár utána, hogy a 19. század végi Heimat-kultusz hogyan jelenik meg a német és osztrák filmművészetben. (A Habsburg témájú Heimatfilmekről már volt szó a sorozat egy korábbi részében.)

csaszarvadaszok1.JPGA „szülőföld-irodalom”

Az irodalomtörténészek vaskalapos része lenézéssel kezeli azokat a szerzőket, akik bevallottan azzal a céllal írnak, hogy szórakoztassanak, és néhány könnyed órát szerezzenek az olvasóknak, mellőzve a mély filozofikus gondolatokat. Csakhogy egy társadalom közízlése nagyon más, mint amit az irodalomtankönyvek tanítanak. A francia irodalomtörténészek évtizedeken keresztül tartó szívós hadjáratot indítottak annak bizonyítására, hogy az idősebb Alexandre Dumas és Jules Verne tehetsége fordítottan arányos az irántuk megnyilvánuló népszerűséggel.  Lehet, hogy igazuk volt, és a francia romantika e két páratlanul színpompás, gazdag életművű alakja nem vetekedhet írói nagyság és a jellemábrázolás kidolgozottsága terén az ifjabb Dumas vagy Eugene Sue teljesítményével. De például Magyarországon hányan ismerik Sue nevét, vagy hányan olvassák A kaméliás hölgyet a Monte Christo grófja és A három testőr helyett? Vagy vegyük a Nyugat folyóiratot, amelynek sohasem volt háromezernél több előfizetője, és a maga korában a Horthy-korszak ünnepelt írónagysága, az önreprezentációban élenjáró Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők jóval nagyobb népszerűségnek örvendett a középosztály körében. A konzervatív szemléletű szerzők – Herczegen kívül Harsányi Zsolt, Surányi Miklós, Gulácsy Irén – több olvasót mondhattak magukénak, mint Kosztolányi Dezső, Babits Mihály vagy Móricz Zsigmond. Vaskos professzionális irodalomtörténeti munkák nem feltétlenül reprezentálják egy hajdanvolt kor irodalmi-művészi ízlését.

Tovább
3 komment

Már online is nézhető a fénymásolóval forgatott magyar erotikus film

2017. július 10. 15:40 - filmvilág

Kőszegi Tamás erotikus kísérleti filmje, A Másoló (The Copyist) a világon egyedülálló módon egy fénymásolóval készült.

A rövidfilm a fénymásoló pásztázójának torzulásain keresztül mutatja be a női testet és a szeretkezés közben átélt érzelmeket. Noha mindössze 8 perc hosszú, több mint 5 ezer fénymásolt oldalra és 3 évnyi munkára volt hozzá szükség.

A körülbelül 100 ezer forintból elkészített filmet az elmúlt egy évben közel 50 nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjába hívták meg, több díjat is begyűjtött. Legutóbb a MEDIAWAVE Fesztivál nemzetközi zsűrijétől nyerte el a Legjobb kísérleti filmnek járó díjat.

Tovább
25 komment