Nézegess díjnyertes animációs filmeket – online és ingyen

2017. június 23. 19:33 - filmvilág

A magyar animációs szakma legfrissebb alkotásai versenyeznek éppen a 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon. Akik lemaradtak a két évvel ezelőtti nyertesekről, az Indafilmen megnézhetnek tízet a 2015-ös KAFF legjobb animációs rövidfilmjeiből.

A KAFF-nagydíját 2015-ben Ducki Tomek Fürdő című munkája nyerte el. A magyar-lengyel alkotó négy és fél perces rövidfilmje két idős úszóról szól, akik a fürdőben találkoznak egy rituális úszásra, ám ez alkalommal a szokásosnál mélyebbre merülnek.

Tovább
Szólj hozzá!

Forgass a Szabihídon!

2017. június 23. 15:58 - filmvilág

sz_film.gif

Idén néhány hétvégén újra birtokba vehetik a budapestiek a Szabadság hidat. A Szabihíd egy urbanisztikai, köztérfejlesztési kísérlet, amelynek része egy közösségi dokumentumfilm-projekt is. A Regős Ábel által rendezett #szabihid film célja, hogy megörökítsen olyan személyes történeteket, melyek a Szabihídon történtek a 2017-es közösségi pikniken.

Az alkotók telefonnal vagy profi kamerával készített, hosszabb-rövidebb felvételeket várnak. Készíthetünk filmet a saját történetünkről, vagy megörökíthetünk másokat.

Technikai és terjedelmi elvárás nincs; a nyersanyagokat a szabihidfilm@gmail.com e-mail címre lehet elküldeni vagy megosztani ugyanezzel az e-mail címmel egy GoogleDrive mappában.

Az alkotók a filmet először egy nem mindennapi #szabihid premier vetítésen láthatják.

Szólj hozzá!

Megnyílt a 13. KAFF

2017. június 22. 12:37 - filmvilág

13kafflogo_feher.jpgJúnius 21-én hivatalosan is megnyílt a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. Az ötnapos seregszemle közel 400 filmet mutat be 27 országból, és számos kísérőprogrammal, retrospektív és panorámavetítéssel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal, workshoppal, fényfestéssel és koncerttel várja a műfaj szerelmeseit

Június 21-én 18 órakor a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központban megtartott ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét a 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. Ezt követte a KAFF életműdíjának átadása. Az idei életműdíjas dr. Buglya Sándor, a magyar amatőr- és függetlenfilmes mozgalom kiemelkedő alakja, aki olyan tehetségeket segített pályája során, mint Cakó Ferenc, Varga Csaba, Hegyi Füstös László vagy Bertóti Attila.

A 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és a 10. Európai Animációs Játékfilm és Tv-film Fesztivál programjában 27 országból közel 400 alkotás szerepel. A fesztivál idei díszvendége Ausztrália, öt szekcióban láthatnak alkotásokat a hetedik kontinensről. A magyar animációk versenye mellett külön kategóriában versenyeznek az európai egészestés animációk, valamint a tv-sorozatok és tv-speciálok. Mindhárom versenyprogramban ötfős zsűri dönt majd a legjobbakról. A fesztivál díjátadója június 24-én, szombaton 18 órakor lesz a Hírös Agórában.

Tovább
Szólj hozzá!

Ellátogat a KAFF-ra A vörös teknős rendezője

2017. június 21. 16:16 - filmvilág

Michael Dudok de Wit, A vörös teknős rendezője is Kecskemétre látogat a 13. KAFF alkalmából. Június 24-én este, a hírös város főterén felállított szabadtéri vászonra vetítik az Oscar-díjra jelölt alkotást.

A Franciaországban élő holland rendező 2000-ben Oscar-díjat nyert Apa és lánya című rövidfilmjével. Első egészestés animációja, A vörös teknős a Hajao Mijazaki által alapított, legendás Ghibli Stúdio megbízásából készült el kilenc év alatt. A francia-japán koprodukcióban gyártott film munkálatain nemzetközi stáb dolgozott, köztük a Kecskemétfilm Kft. munkatársai.

Tovább
Szólj hozzá!

Lynchelés a Ludwigban

2017. június 19. 16:05 - filmvilág

A Ludwig Múzeum az idei Múzeumok Éjszakájára filmvetítéssel is készül. Június 24-én, 20.30-tól a David Lynchről készített portréfilmet (David Lynch: The Art Life, 2016) mutatják be magyar felirattal, Réz András közreműködésével az 1. emeleti előadóteremben.

A filmben maga a kultikus rendező kalauzolja el a nézőt az életét meghatározó évek színtereire: gyermekkora idilli amerikai kisvárosi környezetéből indulva egészen Philadelphia sötét utcáiig követhetjük korunk egyik legrejtélyesebb filmkészítőjét. A dokumentumfilmben Lynch képzőművészeti alkotásait, zenéit és korai filmjeit is megismerhetjük, sőt segítségükkel bepillanthatunk a művész egyedi világának legrejtettebb zugaiba.
A dokumentumfilmet csak az idei Titanic Nemzetközi Filmfesztivál vetítette. Ezen kívül csak itt és csak most láthatja a nagyközönség

Szólj hozzá!

Oldalbordák - A szolgálólány meséje

2017. június 16. 16:31 - Huber Zoltán

szolgalolany_meseje2.jpg

Kíméletlen, felkavaró és brutálisan izgalmas, nagyon ideje volt már egy olyan sorozatnak, ami nem maszatolja el a nők helyzetével kapcsolatos ellentmondásokat. Bár A szolgálólány meséje műfaját tekintve disztópia, nem kell nagyon elrugaszkodnunk, hogy a saját valóságunkra ismerjünk. Margaret Atwood regénye és az abból forgatott sorozat éjfekete tükör, a felmutatott rémálom nyilván a jelenhez intézett hangos kiáltvány. A kanadai írónő látomásában nem a technológia vagy a tudomány, hanem az ideológiai vakság, a szentnek kikiáltott szövegekkel takargatott önkény torzítják el a társadalmi és emberi kapcsolatokat. Az Egyesült Államok helyén Gileád keresztény-fundamentalista állama virágzik, ahol hideglelős eszközökkel próbálják megállítani a drasztikus népességfogyást. Ennél többet nem is érdemes tudni, a könyv/sorozat legfontosabb hatásmechanizmusa ugyanis éppen az, hogy fokozatosan tárul fel előttünk a szép új világ, majd észrevétlenül ránk záródik.

Atwood 1985-ös könyve elsősorban az elnyomás természetrajzát és a hatalom működését járja körül, egy szélsőségesen kiszolgáltatott nő helyzetén keresztül. A szolgálólány meséje első olvasatra nyilván erőteljes feminista parabolának tűnik, de épp azért lehet az, mert univerzális témákat boncolgat. Elvben egy telivér hímsoviniszta is rá tud kapcsolódni a történetre, mert Atwood azt tárja fel, miként alakul a külső, erőszakos elnyomás önként vállalt belső iránytűvé, miként válik az abnormális szép lassan normalitássá. Az, hogy ezt a folyamatot egy nő sorsán keresztül ilyen pontosan meg lehet ragadni, a feministák érveit húzza alá, jó vaskosan.

Tovább
Szólj hozzá!

Önismereti tréningek - Tévéhősök identitásválságban – 2. rész

2017. június 15. 15:50 - Huber Zoltán

breaking.jpg

Az identitásválság motívuma egyre fontosabb a kortárs amerikai tévésorozatokban. Szupersztárok, szuperhősök, maffiózók, mindenkit elér a meghasonlás a hagyományos kapaszkodóit elvesztő társadalomban.

A Maffiózók hat évada tovább szélesítette az identitásválság vizsgálatát, és a romantikus maffia-kultusz ironikus analízise lehetőséget teremtett az alkotóknak arra, hogy rávilágíthassanak a mai amerikai középosztály alapvető frusztrációira. A sorozatban folyamatos az átjárás a hétköznapi valóság, illetve a szervezett bűnözés mitikus világa között: míg az egyik szilárd törvényekkel, egyéniségekkel és élettel teli, addig a másik kusza, uniformizált, és végtelenül unalmas. Az idealizált álomvilág és a posztmodern hétköznapok között egyre nagyobb a távolság. A sorozat főcíme másfél percben frappánsan foglalja össze mindezt: Tony a Szabadság-szobor szimbolizálta, nagystílű és csillogó életből a ronda és abszolút jellegtelen kertvárosi környezetbe autózik, identitása így két, egymással folyamatos konfliktusban álló szerep mentén építkezik. Nem csoda, ha pszichiáter segítségére szorul. (Christian K Messenger.: The Godfather and American culture: how the Corleones became „Our Gang”)

Tovább
Szólj hozzá!