Szemrevaló 2017 – A tegnap virágai

2017. szeptember 24. 10:28 - filmvilág

tegnapviragai.jpg

Chris Kraus filmjének alaphelyzetét nevezhetjük akár high conceptnek is: egyik főszereplője a náci nagyapja bűneiért vezekelni próbáló német holokausztkutató, a másik egy zsidó származású, germanofób francia lány. Az alapszituációt tovább-bonyolítják a habitusbéli különbségek is: Totila frusztrált, neurotikus és kórosan humortalan – a film azzal nyit, hogy a főnökét hülyére veri egy szakmai vita miatt –, Zazie ellenben nyitott, életvidám ösztönlény; igaz, viszonylag hamar kiderül, hogy is meglehetősen labilis személyiség. A súrlódások, konfliktusok elkerülhetetlenek köztük, pláne, hogy kénytelenek együtt tölteni majdnem minden idejüket. (Németországi tartózkodása idejére Zazie-t Totila asszisztensének és gyakornokának nevezi ki a főnöke, aki nem mellesleg a lánnyal házasságtörő viszonyt folytat.)

Tovább
Szólj hozzá!

Szemrevaló 2017 - M - Egy város keresi a gyilkost

2017. szeptember 23. 11:13 - Bilsiczky Balázs

m-1931.jpg

A fesztivál Fritz Lang újragondolva szekciójában nem csak eddig nem látott, vagy nehezen hozzáférhető darabok, de egy jól ismert klasszikus, az M - Egy város keresi a gyilkost (1931) is helyet kap. Lang első hangosfilmje (melyről a rendező annak idején, mint a legjobban sikerült munkájáról beszélt) egy bűnügyi alapokra épített és lélektani drámába ágyazott masszív thriller a kor színészzsenije, Peter Lorre főszereplésével. Filmtörténeti alapvetés lévén gyakorlatilag mindenkinek bátran ajánljuk, azoknak is, akik korábban már találkoztak vele - de nem egy mozi sötétjében. Lang kamera-beállításai, a nézőpontokkal való kísérletezés és az (akkor, 1931-ben még relatíve újnak számító, azóta klasszikussá vált) plánozás felváltva történő alkalmazása nagyvászonra vetítve vághatja igazán mellbe nézőjét. A történet középpontjában egy rejtélyes sorozatgyilkos áll, akit nem csak a rendőrség próbál kézre keríteni, hanem a nyomozásba önhatalmúlag bekapcsolódó helyi alvilág, nem beszélve a négy és fél milliós Berlin félelemben élő lakóiról.

Tovább
Szólj hozzá!

Szemrevaló 2017 - Caligaritól Hitlerig

2017. szeptember 22. 14:25 - filmvilág

caligari.jpg

Rüdiger Suchsland német filmkritikus és rendező dokumentumfilmje egyszerre több és kevesebb annál, amit címe ígér. Bár a weimari köztársaság filmművészetének összefoglalását kiválóan teljesíti, hoppon maradnak azok, akik gyors tempójú, évszámoktól, címektől, nevektől, beszélő fejektől és anekdotáktól hemzsegő filmtörténeti doksit remélnek. Ugyan a felsoroltakból sincs hiány, Suchsland célja mégis érezhetően más, mint a "szokásos" történeti összefoglalóké, vagy éppen az igényesebb DVD-ken megtalálható extra tartalmaké – ennek megfelelően Volker Schlöndorff és Fatih Akin közreműködését is érdemes helyén kezelni, egyikük sem nyomja el jelenlétével és mondandójával az esszéisztikusan (sőt: narrációként használt esszérészleteket használva) előadott fő témát.

Tovább
Szólj hozzá!

Elhunyt a Dühöngő Bika

2017. szeptember 21. 15:55 - filmvilág

la_motta.jpg

95 éves korában elhunyt a Scorsese Dühöngő bikáját ihlető Jake LaMotta bokszvilágbajnok, akit „Bronxi Bika” néven is ismertek. A filmmel többször is foglalkoztunk a Filmvilágban, most ezekből az írásokból válogatunk.

Dühöngő bika 

Az élet küzdelem. Ezért takarja – állítólag – oly gyakran durva külső a meleg férfiszívet. Kivált a bokszolóét, aki abból él, hogy verekszik. Küzdelme kettős: egyszerre konkrét és elvont értelmű. Jó téma filmnek, irodalomnak; erre Jack London Egy szelet sültje csak egy bizonyság a sok közül. Nem csoda, hogy Martin Scorsese, a New York-i Little Italy „kemény” filmekkel befutott szülöttje is megcsinálta a maga bokszfilmjét.

Jake La Mottának, az 1949-es profi világbajnoknak az emlékirataiból készült a Dühöngő bika. Jake, „Bronx bikája” is olyan fickó, aki – a film egyik olasz bírálója, Alberto Moravia szavaival – „nem azért bokszol, mert fizikailag erős, hanem azért, mert kulturálisan gyenge”. Ez a film nem afféle karriertörténet, mint a Rocky és rokonai. La Mottától nem mint bajnoktól, hanem mint poklokat megjárt, megkeseredett, elformátlanodott embertől búcsúzunk. Scorsese – szinte szadista kíméletlenséggel – mindent elénk tár, ami csak elborzaszthat bennünket a kemény fiúktól. És mégsem következetes, mégsem egyértelmű az ítélete.

Tovább
Szólj hozzá!

De ki az álmodó? - Podcast a Twin Peaksről

2017. szeptember 14. 21:44 - filmvilág

tps03.jpg

Több mint egy hete, hogy véget ért a Twin Peaks harmadik évada, de az emésztési folyamatnak még csak az elején tartunk. Új podcastunk ebben a kollektív értelemkeresési kísérletben próbál segíteni. A kétórás adásban többek közt arról beszélgettünk, hogy

  • lehet-e élvezni egy képerces söprésjelenetet?
  • tényleg egy 18 órás filmet láttunk?
  • trollkodott-e Lynch velünk, és ha igen, mikor és hol?
  • mennyi szerepe volt Mark Frostnak (és a távozásának)?
  • mit csinál Judy a hálószobában?
  • a szeretet nem elég?
  • ki az álmodó, van-e álom?
  • bénák voltak a trükkök vagy menők?
  • hiányzott Badalamenti zenéje?
  • melyik színésznek nem kellene ezt a színészkedést erőltetnie?
  • kell-e folytatás?

Közreműködik: Baski Sándor (Filmvilág), Borbíró András (Geekz), Huszár András (Vakfolt podcast).

A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)   

 

Szólj hozzá!

Magda Vášáryová méltatása a CineFesten

2017. szeptember 13. 12:21 - filmvilág

menzelmagda.JPG

A jelenleg is zajló 14. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitóján, szeptember 8-án Jiří Menzel életműdíjat, Magda Vášáryová az Európai Mozi Nagykövete Díját vette át. A Sörgyári capriccio színésznőjét Bálint András méltatta, ezt a laudációt közöljük most. 

Megtiszteltetés és öröm számomra, hogy ma itt beszélhetek Magda Vášáryováról, aki életpályája első szakaszában gyönyörű, érzékeny, szenvedélyes színésznő volt, majd később elegáns, intelligens, hűvös diplomata lett. E két, látszólag ellentétes szerep szépen összefér, legalábbis Magda pályáján.

Selmecbányán született, édesanyja német származású, apja felmenői közt magyarok (Vásári!) is vannak, igazi közép-európai polgárcsaládból származik. Már 14 évesen filmezni hívják egy Dosztojevszkij adaptációba, és még gimnazista korában eljátssza a Markéta Lazarova címszerepét, mely film világhíressé teszi. A San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeumában ez az alkotás mint az egyik legmodernebb fekete-fehér film szerepel. Nem jelentkezik a színművészeti főiskolára, a pozsonyi egyetemen szociológiát, politológiát, pszichológiát és matematikát tanul, de továbbra is sikeres filmszínész, sőt később a Pozsonyi Nemzeti Színház tagjaként színpadon is bizonyít, együtt játszik nővérével, a másik híres Vášáryovával, Emíliával.

Tovább
Szólj hozzá!

Közeleg a tél - Wind River - Gyilkos nyomon

2017. szeptember 08. 15:39 - Huber Zoltán

wild-river.jpg

Taylor Sheridan nevét néhány éve legfeljebb a kedd esti zsarusorozatok fanatikusabb rajongói ismerhették. Ki gondolta volna akkoriban, hogy az apróbb televíziós mellékszerepek és egy elfeledett Fűrész-utánérzés ledirigálása után után néhány évtizeddel Sheridan két zseniális forgatókönyvvel rúgja be az ajtót, a harmadikat pedig már ő maga viheti vászonra. A Sicario és a Hell or High Water vitathatatlanul az elmúlt évek legjobbjai között vannak, az újabb filmet így nemcsak hevesen vártuk, de már kiforrott szerzői darabként számoltunk vele. Bár a Wind River - Gyilkos nyomon végül egyértelműen elmarad a két korábbi mestermű mögött, Sheridan kiugró tehetségéhez továbbra sem férhet kétség.

Nyilván adja magát trilógiaként vizsgálni az író-rendező három történetét, melyek elsősorban a helyszínek, a karakterek és a felmutatott erkölcsi példázatok miatt mutatnak szoros rokonságot. A mexikói határ és a világvégi texasi puszta után ezúttal is Amerika leszakadó és elfeledett részén, egy fagyos wyomingi indián rezervátumban járunk. Hőseink most is végletes határhelyzetben léteznek, míg azonban a Sicario és a Hell or High Water esetében látszólag van miért harcolni, itt már csak “a hó és a csend” az, amiért küzdeni lehet. A por és a rozsda után ezúttal a jég eszi meg a lelket: a társadalom peremén vegetáló őslakosok és a súlyos veszteséget cipelő főszereplő egyetlen lehetősége, hogy megpróbálnak együtt létezni a kegyetlen mínuszokkal, hóviharokkal és ragadozókkal teli vadonnal.

Tovább
Szólj hozzá!