Forog a magyar skandináv krimi

2017. április 25. 15:15 - filmvilág

kulka3_pinterleo.jpg

Közel félidőnél jár a Liza, a rókatündér rendezője, Ujj Mészáros Károly második mozifilmje, a X. forgatása. A napokban fejezte be filmbéli munkáját Kulka János, aki kifejezetten élvezte a forgatást. A fordulatokban gazdag, skandináv típusú krimi várhatóan 2018 első felében kerül majd a mozikba.

Kulka János elárulta, hogy nagyon várta  a X. forgatását, ami érthető, hiszen pontosan egy éve állt utoljára a kamerák előtt, és azóta nem végzett színészi munkát. Kifejezetten élvezte a forgatást, és sajnálja, hogy  gyorsan véget ért. Nagyon szerette a forgatással járó koncentrált munkát, hiszen szerepe szerint - amiről nem árulhat el semmit - a mosolygó, jókedélytől kezdve a kétségbeesett sírásig sokféle, szélsőséges állapotot kellett megélnie. 

„Izgalmasnak találtam a helyszínen összevágott jeleneteket, nagyon jónak tartom a stábot, és jólesett, hogy mindenki kedves volt hozzám” – nyilatkozta. A film rendezőjében, Ujj Mészáros Károlyban, számára az az egyik legfontosabb érték, hogy határozottak az elképzelései. Hozzátette, hogy Balsai Mónikával, akit nagyon tehetségesnek tart, öröm volt újra együtt játszani. 

Kulka János ezzel a filmmel tér vissza a vászonra. A fordulatokban gazdag történet egyik főszereplőjét alakítja majd. A X.-ben Balsai Mónika, Schmied Zoltán és Bede-Fazekas Szabolcs, nyomozót alakítanak majd, és a további szerepekben is olyan ismert színészeket láthatunk majd többek között, mint Básti Juli, Hámori Ildikó, Szirtes Ági, Fekete Ernő és Szabó Győző.

Szólj hozzá!

Kortárs kínaiak az Urániában

2017. április 24. 08:03 - filmvilág

kinai_filmfeszt_xuan_zang_copy.jpg

Sikerfilmekkel mutatkozik be Kína kortárs filmgyártása április 24. és 29. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A rendezvényen fesztivál- és kasszasikerek, szám szerint négy film és négy műfaj reprezentálja a nagyközönség számára a szinte beláthatatlanul gazdag kínai filmgyártást.

Nagy kihívás néhány filmen keresztül átfogó képet adni egy olyan filmgyártásról, amely évente 300-400 filmet mutat be a mozikban. Márpedig Kína filmgyártása ilyen, 2016-ban 350 hazai gyártású filmet játszottak a kínai mozik. Nem meglepő, hogy világszerte egyre többeket izgat, hogy mi történik a földkerekség leghatalmasabb potenciális nézőközönségét kiszolgáló, gigantikus befektetési lehetőségekkel rendelkező kínai filmgyártásában. Az igazi filmrajongók persze már az úgynevezett „ötödik generáció” filmrendezőinek (Chen Kaige, Zhang Yimou) 1980-as évek végi, 1990-es évek elejei megjelenése óta tudják, hogy nagyon is érdemes odafigyelni a kínai filmekre, hiszen – ahogy azt jelentős európai fesztiváldíjak is jelezték – ekkortól Kína is bekapcsolódott a nemzetközi filmművészet vérkeringésébe. Időközben a „hatodik generáció” 1990-es években induló, politikailag az ötödik generációnál jóval provokatívabb alkotói is komoly pályát futottak be, ma pedig már előszeretettel beszélnek a „hetedik generáció” megjelenéséről is.

Tovább
Szólj hozzá!

VadHajtáSok a hangalámondásos filmek világából - A Paso Bravo-i idegen

2017. április 21. 11:23 - Huber Zoltán

Ha valaki picit is érdeklődik a hangalámondás és úgy általában a VHS-kultúra csodálatos világa iránt, annak a kiváló Chuck Norris vs. Communism című doksit gyakorlatilag kötelező megtekintenie. Román alkotóink nem kisebb dologra vállalkoztak, minthogy visszakövették és rekonstruálták, kik és hogyan készítették a a narrált kalózkópiákat. A Ceaușescu-diktatúra levegőtlen világában a kultúrminisztérium angolul tudó alkalmazottja, nevezett Irina Nistor beszélt több száz nyugati film alá. Mivel rajta kívül elvétve csak egy-két férfi foglalkozott ilyesmivel, Romániában a hangalámondás szókapcsolat a többség számára egy kedves női hangot idéz fel.

Tovább
Szólj hozzá!
Címkék: western vhs

Marx a moziban

2017. április 20. 17:14 - filmvilág

199 éve, május 5-én született Karl Marx német filozófus. 2000-ben a Brit Királyi Akadémia titkos szavazást rendezett arról, hogy ki volt minden idők legnagyobb hatású gondolkodója. A harmadik helyezett Albert Einstein, a második pedig Isaac Newton lett, míg a dobogó tetejére Karl Marx léphetett. Az alábbiakban a Méltányosság Politikaelemző Központ Film és politika sorozata keretében Marx meglehetősen szegényes filmes reprezentációját mutatjuk be. Ugyanakkor nem térünk ki sem a marxi történelemfelfogás és gazdaságfilozófia, sem az ebben a formában nem létező marxizmus, még kevésbé a kommunista mozgalom történetének bemutatására.

Marx árnyéka

marx.jpgMarx jelentősége alig túlbecsülhető a társadalomtudományokban és a szocialista eszmerendszer történetében. Érdekes módon mégis kevés életrajzi film készült Marxról. A volt (és jelenlegi) államszocialista rendszerekben ennek oka talán az lehetett, hogy Marx személyét és gondolatait kiemelték koruk kontextusából, írásait – pontosabban írásainak hivatalos értelmezését – állami kánon rangjára emelték, és így lehetetlen volt a hús-vér Marx megidézése. Őt úgy jelenítették meg, mint az emberiség megváltóját, egy új Krisztust, akihez a mozinézők nem érhetnek fel.

Másrészt egy hús-vér Marx játékfilmes ábrázolása óhatatlanul azzal járhatott, hogy a nézők összehasonlítást tesznek a filmben elhangzott gondolatok és a valóság, az államszocialista rendszerben tapasztaltak között. Nem lett volna nehéz a sorok között rájönni, hogy Marx megvetette azt a „nyers kommunizmust”, amelynek velejárója a hiánygazdaság, fellépett minden rendőri erőszak és a szabad gondolat elnyomása ellen (hiszen éppen emiatt kellett három országon keresztül Angliába hurcolkodnia), és a cenzúra kijátszásával terjesztette eszméit. Mondhatni: egy Marx-filmből akár ihletet is lehetett volna nyerni a rendszert alulról bomlasztó konspirációhoz. És ami a legfőbb: kiderülhetett volna, hogy Marx szerint a bőség elengedhetetlen feltétele a működőképes kommunizmus megvalósulásának. E bőség alapjait pedig nyilván nem lehetséges megteremteni tőkeszegény országokban, erőltetett iparosítással és táborokba zárt kényszermunkaerővel, az egyéni kezdeményezőkészség kiiktatásával és üldözésével.

Tovább
1 komment

Horrorra akadva - Lucio Fulci, a gore keresztapja

2017. április 18. 17:37 - Orosdy Dániel

beatrice_cenci.jpg

Fulci giallói felvehetik a versenyt Argento horrorjaival, Az Apokalipszis négy lovasa pedig az egyik legjobb olasz western. 

Lucio Fulci kultikus alak a horror-rajongók körében, de ez nem annyira rendezői vagy forgatókönyvírói erényeinek köszönhető, hanem a filmjeiben megjelenő extrém erőszaknak. Hívei számára a csonkolt testrészek, kinyomott szemek mellett szinte csak bónusz, hogy a hatásos képeket gondosan, szélesvászonra komponálták, többnyire elsőrangú a vágás és az operatőri munka, tűrhetőek a színészek, ötletesek a vizuális megoldások. Innen származik a rendező beceneve is: „A gore keresztapja”. 

Korai musicaljeit és vígjátékait kivéve valóban meghatározó eleme Fulci életművének az extrém erőszak ábrázolása (ami távolról sem azonos a horrorral), a „horroros köztudatba” azonban ez legfeljebb néhány giallo és western említése erejéig került be. Kevesen tudják (illetve sokan hajlamosak elfelejteni), hogy a rendező pályája elején kifejezetten vígjátékgyáros volt. „A gore keresztapja” sokáig afféle olasz Vincente Minnelliként vagy Sam Woodként egyengette Adriano Celentano és a Stan és Pan-duóra hajazó Franco–Ciccio-páros karrierjét.

Tovább
Szólj hozzá!

VadHajtáSok a hangalámondásos filmek világából - Beverly Hills-i zsaru 2.

2017. április 14. 11:16 - Huber Zoltán

A vígjáték és a hangalámondás groteszk kapcsolatáról már többször esett szó e rovat hasábjain (aki nem hiszi, klikkeljen ide vagy ide). A lehetetlenre vállalkozó magányos tolmács monoton poéngyilkolása a mából visszanézve kimondottan szórakoztató élmény, de aki annak idején így fogyasztotta a filmeket, talán még emlékszik a fura érzetre, mikor tudjuk hogy vicces a szöveg, csak ezt épp sehogyan sem kapjuk vissza. A dolog különösen akkor nyilvánvaló, ha a szegény fordító egy verbálisan erős színész szózuhatagát próbálja valahogyan átfordítani. Eddie Murphy pörgő magánszámaival hősünk az esélytelenek nyugalmával indul, bónuszként ráadásul egy német szinkronos kalózkópiára kerül a szöveg, lehetetlenné téve a feladatot. Más értelmes magyarázat legalábbis nem nagyon adható a "hússzor meg tud verni egy aranybaltát" csodálatos nyelvi ortopédiájára.  

Hogy mi ez az új rovat? Katt és kiderül!

Szólj hozzá!
Címkék: akció vhs

Vége a 24. Titanic Fesztiválnak, a Számi vér nyert

2017. április 14. 09:10 - filmvilág

sami_blood.jpg

A Frédéric Strauss francia kritikusból, Dragomán György íróból és Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas rendezőből álló háromtagú zsűri elmondta, hogy „Rövid beszélgetés után egyhangúlag a  Számi vért választottuk.  Úgy éreztük, ez a film oldotta meg a legszebben a maga elé tűzött szívszorítóan összetett feladatot. A saját számi kultúráját és nyelvét elhagyni és a többségi svéd kultúrába beolvadni próbáló Elle Marja története szépen adagolt költői figyelemmel mutatja meg, hogy milyen fájdalmas áldozatot jelent az anyanyelvtől és az otthontól való elszakadás. A filmben néha felhangzó és sokszor félbeszakadó számi dalok, a jojkák egyszerre a beszéd és a hallgatás szimbólumai, arról beszélnek, amiről a legnehezebb beszélni, a történelemmel, a múlttal és a felelősséggel való szembenézésről. Bármilyen fájdalmas is a kultúrák közötti út, oda és vissza is meg lehet és meg kell tenni, mert a film tanúsága szerint az út végére még az is megtörténhet, hogy jobban megértjük egymást és önmagunkat. A Számi vér egy olyan ballada-jojka ami azután is sokáig ott zeng bennünk, hogy kijöttünk a moziból.”

Tovább
1 komment