Apu dühös ökle szeretnék lenni - Kojot

2017. február 21. 12:12 - Huber Zoltán

kojot0.jpg

Az uralkodó közállapotok karcosabb vizsgálata komoly adóssága a kortárs magyar filmgyártásnak. A téma óvatos kerülgetése egy ennyire hisztérikusan átpolitizált országban nyilván érthető, mégsem megoldhatatlan feladat. Ahogyan az Aranyélet sikere is mutatja, a közönség kimondottan igényli az effajta direkt megközelítéseket, a balkáni abszurdon és a szimbolikus megoldásokon túlmutató realisztikusabb állapotrajzokat.

A műfaji minták és a kritikusabb kórképek ráadásul olyannyira jól megférnek egymás mellett, hogy képesek jótékonyan felerősíteni még a legalapvetőbb sablonokat is. Kostyál Márk első filmjével tökéletesen érzett rá, hogy a hazai közönségben komoly indulatok forrnak, ha a társadalom aktuális állapota kerül szóba. A Kojot a magyar ugar lefojtott frusztrációit a western klasszikus alapmotívumaival próbálja összeháziasítani és bár végül nem jár sikerrel, igen komoly részeredményeket mutat fel.

Tovább
Szólj hozzá!

A boldogságtól suttogni - Paterson

2017. február 20. 11:13 - Huber Zoltán

paterson1.jpg

Jim Jarmusch huszonhét évvel és tizenkét egész estés filmmel ezelőtt vászonra álmodta sajátos alkotói világát és az ott megtalált alapmotívumaihoz azóta is hű maradt. Ha elkezdjük keresgélni, melyik a legfrissebb darab legközelebbi testvére az életműben, gyakorlatilag az összes címet felsorolhatjuk, hiába a műfajok és témák felszíni sokszínűsége. A kisvárosi buszvezető és költő átlagos hetét elmesélő Paterson minden eddiginél tökéletesebben ragadja meg azt az éteri líraiságot, illetve szemlélődő élet- és művészetfelfogást, mely az amerikai független rendező sajátja. Az új opusz azonban az életmű ismeretétől függetlenül is igazi moziélmény, afféle meditatív, csendes szemlélődés, amihez sajnos egyre kevésbé van önfegyelmünk.

Paterson a gyakran New York-külsőként csúfolt New Jersey harmadik legnagyobb, az Egyesült Államok második legsűrűbben lakott városa. Itt született többek között Allen Ginsberg és a főszereplő által is sűrűn emlegetett William Carlos Williams, akinek Paterson című verseskötete tulajdonképp magának a filmnek is ihletője. Hősünk (akinek a neve szintén Paterson) a költőhöz hasonlóan a hétköznapokban találja meg azt a fajta különös szépséget, amit Jarmusch nemcsak képes megragadni, de a nézőnek is át tud adni belőle valamit.

Tovább
2 komment

„Egyik filmem sem volt megúszós vállalkozás, ez sem az” - Beszélgetés Enyedi Ildikóval

2017. február 19. 13:27 - filmvilág

enyediarany.jpg

A Testről és lélekről a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a fesztivál fődíját, az Arany Medvét, a FIPRESCI (Filmújságírók Nemzetközi Szövetsége) díját a Versenyprogram legjobb filmjének, az Ökumenikus Zsűri fődíját a Versenyprogram legjobb filmjének és a Berliner Morgenpost közönségdíját.

Enyedi Ildikó ötödik nagyjátékfilmje a Testről és lélekről. Két ismeretlen, egy férfi és egy nő története, akik éjszakánként ugyanazt az álmot álmodják. Az álom a valóságban is összehozza őket, de a hérakleitoszi szabályt, miszerint külön világban álmodunk, és közös világban ébredünk, nem mindig követi a valóság. Belső énünk könnyen elkallódik a materiális elvekre épített külvilágban. Különösen, ha a férfi és a nő nem épp összeillő álompár. De hát épp ennek a taszítóan rideg valóságnak az ellensúlya a szerelem.

A Testről és lélekről operatőre Herbai Máté, zeneszerzője Balázs Ádám, vágója Szalai Károly, hangmérnöke Lukács Péter, látványtervezője Láng Imola. A főszerepben Morcsányi Géza és Borbély Alexandra, valamint Tenki Réka, Nagy Ervin, Schneider Zoltán, Mácsai Pál. Gyártója az Inforg – M&M Film, producere Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő. A filmet a Magyar Nemzeti Filmalap támogatta 420 millió forinttal.

Tizenhat év telt el úgy, hogy nem készített játékfilmet. Ilyenkor a rendező nem jön ki a gyakorlatból? Vagy inkább jót tesz a szünet, mert lehet erőt gyűjteni, készülni?

Tovább
1 komment

10 napon át falhatjuk a frankofón filmeket

2017. február 17. 17:56 - filmvilág

frankofon2017.jpgA 7. Frankofón Filmnapok és Fesztivál keretében a Budapesti Francia Intézet és partnerei ismét elhozzák Magyarországra a legfrissebb frankofón filmeket. Francia, belga, kanadai, marokkói, svájci és román alkotások is szerepelnek a tíz napig tartó mustra programjában. Oscar- és César-díj esélyes filmek is kerülnek az Uránia Nemzeti Filmszínház, az Art+ Cinema és a Francia Intézet vetítőtermeibe március 1-től 10-ig.

A szervezők kizárólag a filmnapokon látható alkotásokkal, premier előtti vetítésekkel és beszélgetésekkel készülnek az évente megrendezett eseményre. Xavier Dolan, Romain Duris, Nathalie Baye, Léa Seydoux, Tahar Rahim, Sophie Marceau, Vincent Macaigne – csak néhány név a legnagyobbak közül, akik feltűnnek az idei válogatásban. A budapesti filmnapok után a vetítések 11 nagyvárosban tovább folytatódnak, miközben koncertek, előadások, felolvasóestek és további francia nyelvi programok is várják a frankofón közönséget április elsejéig.

A Filmnapokat a Tahar Rahim és Emmanuelle Seigner főszereplésével készült Szívvel-lélekkel nyitja meg. Rendezője, Katell Quillévéré nem ismeretlen a magyar közönség számára, hiszen Suzanne c. filmjét már 2014-ben láthatták a Frankofón Filmnapokon. A fiatal francia tehetség Maylis de Kerangal azonos című regényéből készült negyedik nagyjátékfilmjét Xavier Dolan Mommyjához is hasonlítják. 

Tovább
Szólj hozzá!

VadHajtáSok a hangalámondásos filmek világából - Ninja titkos küldetésben

2017. február 17. 09:37 - Huber Zoltán

Ma már nehéz elképzelni, de az instant rendelkezésre álló internetes források előtt sokszor semmit nem lehetett előzetesen megtudni a lejátszóba keveredő filmekről. A kalózmásolatok íratlan szabálya alapján a 195 perces kazetta első felére a fő attrakció került (Stallone, Schwarzi, JVCD, Norris - ilyenek), a nagy testvér mellé pedig mindig egy vonzó című műalkotás, ki tudja miféle forrásból. Ki tudhatta például annak idején, hogy a Ninja titkos küldetésben néven befutó 1984-es opus minden idők egyik legjövedelmezőbb svéd (igen, svéd!) produkciója, melyet bő félszáz országban forgalmaztak. Nem voltak még tematikus fórumok vagy imdb triviák (pedig mik vannak itt!) - csak a magyar cím, tollal a címkére vésve és csókolom. Most pedig utazzunk vissza az időben, képzeljük el, hogy nem virtuálisan, hanem a távirányítón nyomjuk meg a play gombot és a videómagnóban indul el a kazetta! Adjuk át magunkat a bizsergésnek, a meglepetéseknek: a mű valódi élvezetét a hihetetlen képminőség, a középen futó csík, a rongyos hangsáv és természetesen a német szinkronra rábeszélő, iszonyú laza magyar alábeszélő adja.

Hogy mi ez az új rovat? Katt és kiderül!

Szólj hozzá!
Címkék: vhs

Rajzfilmes társadalmak - Asterix és a Hupikék törpikék a politológus szemével

2017. február 16. 12:21 - filmvilág

asterix_cast.jpg

A képregény és a rajzfilm méltatlanul kevéssé becsült irodalmi, illetve filmes műfajoknak számítanak Magyarországon. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban azonban mindkét műfajnak jelentős kultusza van. A rajzfilmek olyan univerzumot vázolnak fel, amelyekben a hősök ideális (vagy annak vélt) közösségi társadalmakban mozognak. A Méltányosság Politikaelemző Központ Film és politika sorozatának keretében ezúttal kirándulást teszünk a rajzfilmes közösségi utópiák világába. Két rajzfilm elképzelt közösségét mutatjuk be, kritikusi értelmezéseikkel együtt.

Asterix
A kis növésű, szőke bajszú Asterix és a nagydarab, kövér, kék-fehér csíkos nadrágú Obelix a képregényirodalom egyik legismertebb párosa lett. Ők jelképezik Bretagne, a francia partokhoz sodródott talpalatnyi Írország különc, lázadó kelta lelkületét, miközben a képregényirodalom „legfranciább” hőseivé magasztosodtak. Persze, ha tekintetbe vesszük, hogy a rómaiakat leckéztetik minden epizódban, akkor a kicsiny gall falu a birodalmiság ellenpólusa.

Tovább
6 komment

Emlékek Klinikája - Fekete tükör, magyar verzió

2017. február 15. 16:01 - filmvilág

emlekek_klinikaja.JPGBoldog tudatlanság vagy húsbavágó valóság? A STEREO Akt utópiája e két végpont közti dilemmát mutatja be sci-fi hangulatú színházi előadásában. 2021 Magyarországának legnézettebb talkshowjából indulunk, amelyben puccsisták veszik át az irányítást, akik azt akarják megakadályozni, hogy eljöjjön a „Tiszta Szem” országa: az ország, amelyben a társadalom kiveti magából mindazokat, akik az igazságot választják a megnyugtató hazugságok helyett.

„Az előadás kiindulópontja a manipuláció, a propaganda és az izoláció, azaz az intézményesített agymosás. Valójában azonban nem konkrét politikai esemény ihlette, vagy az ún. magyar rögvalóság, amelyet a hírekben látunk/olvasunk. A közeli jövőben játszódik, minket ugyanis elsősorban a propaganda személyes vonatkozása érdekelt. Azok a gyenge pontok, amelyeken keresztül megvásárolhatóak vagyunk, vagyis annak a mechanizmusa, ahogyan az egyén saját narratívát gyárt ahhoz, hogy elfogadhatatlannak tűnő alkukba belemenjen.” (Boross Martin, 7ora7.hu)

Boross Martin rendező, aki 2016-ban Junior Príma-díjat kapott, előszeretettel dolgoz fel társadalmi, közösségi témákat. Mostani előadása elsősorban a hatalom személyiségre gyakorolt hatásával foglalkozik. A produkció koncepcióját ezúttal nem egyedül, hanem Thury Gábor dramaturggal közösen alakították ki.

Tovább
Szólj hozzá!