Pehelysúly, középsúly és nehézsúly. A 90-es évek óta virágzó (most éppen hanyatló), hazai kínai kereskedelem három szintjének egy-egy emblematikus figuráját mutatja be a Spektrum saját gyártású sorozata, a Kicsi ország, kicsi Kína című kreatív dokumentumfilm első epizódja. Az ismeretterjesztő csatornát tulajdonló AMC közép-európai részlege az On the Spot és más, sikeres, itthon készült tartalom után az alapötletét tekintve abszolút hiánypótló munkával állt elő, egyelőre négy részen át avatva be a nézőt a hazánkban élő kínaiak mindennapjaiba, szokásaikba vagy gondolkodásmódjukba. A négy epizód mindegyike egy adott témát jár körül, az október 10-én este műsorra kerülő nyitány például a kínaiak által folytatott kereskedelemmel foglalkozik, de a későbbi epizódokban betekintést nyerhetünk a béranyaság bevett szokásába, az itt élő kínaiak vallásgyakorlásába, vagy a már itt született és szocializálódott, úgynevezett „banángeneráció” tagjainak hétköznapi vagy éppen éjszakai életébe.
Az első fejezet rendezője az a Szirmai Márton, aki frappáns rövidfilmjeivel szerzett hírnevet a szakmán belül, egy ideje pedig a köztévén sugárzott, az A38-on rögzített koncertfilmek elkészítését dirigálja. A Kicsi ország, kicsi Kína (jóllehet, címében kicsi) viszont egy olyan tévéműsor, amelynek elkészítése valószínűleg jóval nagyobb kihívást jelentett a koncertek kvázi közvetítésénél. A stábnak négyszer fél órája van arra, hogy különböző témákon keresztül tapintható közelségbe hozza a több mint két évtizede köztünk és velünk élő, mégis különösen zártnak és titokzatosnak tűnő (vagy csak annak elkönyvelt) kínai diaszpórát. Kínai piac és étterem, olcsó áru és tavaszi tekercs – a hazai lakosság nagy részének nagyjából ennyit jelent a létszámát tekintve évről évre gyarapodó, távol-keleti közösség, amely a rendszerváltást követő évektől kezdve mára akkorára duzzadt, hogy egyre több iskolában indítanak kínai nyelvű osztályokat, sőt szükségessé vált egy (vagy több) önálló kínai oktatási intézmény létrehozása is a fővárosban.
Az összkép tehát jóval árnyaltabb a ruhaárus bódék és a gyorséttermek kavalkádjánál, a sorozat készítőitől viszont mégis jó döntés, hogy a fokozatosság elve alapján a mindannyiunk előtt ismert kínai kereskedelem alaposabb vizsgálatával kezdik el az ismeretterjesztést. Három, a bevándorlás első hullámában, vagyis a 90-es évek első felében ideérkező kereskedő sorsának alakulását veszik górcső alá az érintettekkel készült interjúrészletek direkt bejátszásával, vagy a beszélgetések tartalmának narrálásával. Utóbbi alatt a szerkesztők a felvett vágóképeken keresztül megmutathatják a ledózerolt Három Tigris piaccal szemközt elterülő hatalmas terület kis utcáit, eldugott zugait, míg az egykori Ganz-telep helyén kiépült város a városban mérete a negyedről vett légifelvételeknek köszönhetően válik igazán látványossá. (Saját beszámolónk a magyar kínai negyedből: itt.)
A három bemutatott sors, vagy ha úgy tetszik, életpálya, annak sikerességét vagy volumenét tekintve jócskán eltér egymástól. A leghangsúlyosabb szereplő a magyar államkasszát évi négymilliárd forint adóval gyarapító nagyvállalkozó, aki gyakorlatilag a komplexum teljhatalmú ura. Ugyanakkor hiába a kiérdemelt státusz és az azzal járó gazdagság, kiderül, hogy az anno negyvenezer dollárral a zsebében nekiinduló üzletember súlyos árat fizetett vállalkozásai sikerességéért. A legszűkebb fókusz a középsúlyú versenyzőre, a saját márkájú cipőivel befutott, eredetileg orvos végzettségű figurára esik, aki mintegy száz fős családjáról gondoskodik a cipőbiznisszel összegyűjtött pénzéből. A harmadik szereplő alakja és mondandója a legérdekesebb. A nyolcvanas évek Kínájában a rendőrség kötelékében szolgáló férfi annak idején kalandvágyból kelt útra, a másik két szereplővel ellentétben viszont már bánja az akkori döntését. Otthon mára minden valószínűség szerint a tiszti állomány megbecsült tagja lenne, míg itt, a piacon egy néhány négyzetméteres bódét üzemeltet és párszáz forintos ruhákat árul, amiből még a napi megélhetését is nehezen tudja megoldani.
Fentiekből kitűnik, hogy már az első etapot is a sokszínűség jellemzi, és akkor hol vannak még a titkos Mahjong termekben zajló játszmák, az itt élő kínaiakból álló futballválogatott edzései, vagy egy modern irodaépület falain belül kiépített templom működésének bemutatása. A Kicsi ország, kicsi Kína a távol-keleti ország népének kultúrája vagy pusztán életformája iránt érdeklődőknek kötelező anyag, de ugyanúgy azoknak az itt élő magyaroknak is, aki reálisan gondolkodnak a jövőről, és tisztában vannak vele, hogy a sorozatból megszerzett tudás idővel nélkülözhetetlen lesz. Könnyebb lesz majd eligazodni az egyre magasabb lélekszámú kínai közösség életvitelét, szokásait illetően.
Az első rész október 10-én, 21:30-tól látható a Spektrumon.
