Le refuge­ – francia, 2009. Rendezte: François Ozon. Írta: Mathieu Hippeau, François Ozon. Kép: Mathias Raaflaub. Zene:. Szereplők: Isabelle Carré (Mousse), Louis-Ronan Choisy (Paul), Melvil Poupaud (Louis), Pierre Louis-Calixte (Serge). Gyártó: Canal+ / FR2. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 88 perc.

Nehéz Ozon tempóját követni, a hazai forgalmazóknak se teljesen sikerül: bár szinte minden évben forgat egyet (tavaly kettőt is), csak időnként esik be valamelyik műve a magyar mozikba. A menedék azért jó választás ebből a szempontból, mert egy itthon annak idején ugyancsak látható filmhez, Az utolsó napjaimhoz köthető leginkább. Ozont mindkét filmben a halálhoz kötődő viszony, az elmúlással való találkozás és az arra adott emberi reakciók érdeklik.

Üres lakásban drogozó fiatal pár fiú tagja reggelre túladagolásban meghal, barátnőjéről pedig a kórházban derül ki, hogy terhes – ez A menedék alaptézise, ahonnan kiindulva a lánynak a továbblépésről kell döntenie. Míg Az utolsó napjaimban a főhős halálos betegség diagnosztizálása után próbál valamit önmagával és korábbi életével kezdeni, itt a tragédia már az első jelenetben megtörténik. Innen Ozon nekiindulhatna a sablonos úton, azon rágódva, hogy miképpen tovább – ehelyett elsősorban nem a döntés foglalkoztatja, hanem a döntés következményének a megélése. Mousse távoli tengerparti házba húzódik vissza növekvő hasával, ahol nemsokára megjelenik a srác meleg öccse is, így végül a haláleset feldolgozása kettejük kapcsolatának alakulásában, az egymáshoz közeledés játékában, az intimitás fokozataiban bontakozik ki.

A film legnagyobb érdeme, hogy Ozon levetkőzte az előző filmjét jellemző modorosságot, és túlbeszélés helyett időt enged a csendnek, hagyja, hogy szereplőinek arca, mindennapi tevés-vevéseik vagy éppen a táj mesélje a történetet. A film legvégén bekövetkező váratlan fordulat pedig végképp megszabadítja a szokványosságtól, a kiszámíthatóságtól a sztorit, utólag újraértelmeztetve a látottakat. A Menedék, bár nem fergeteges remekmű, egy a filmes kifejezőeszközök rendkívül kifinomult, komplex használatára képes rendező csendes odafigyelésre és átérzésre késztető munkája.

Gyenge Zsolt